Nehezen lépkedem a part menti erdőaljának vad bokrokkal telenőtt szövevénye közt. A hajnali harmat rögvest átvizezi mindenem, a botomba, szákomba, táskámba ezer ujjaival kapaszkodik minden. Lábaimat körbefonja a vad tüskés szederinda, arcomba tüskés akácág kíván jelet karistolni, nem enged....
Minden lépésért meg kell küzdeni, s olykor csalódás, hogy a megszokott hely, ahol csukát sejtek megdobhatatlan, mert benőtte a dzsindzsa, s ha partot rendeznék, a munkálatok minden halat elzavarnának még a környékről is. Továbbállok.... Pici tisztás.. Lendül a kar,loccsan a wobbler, elindul.. Egyszerre nyekken a fék a botspicc hirtelen víz felé bólintásával....
Szúnyoghadak kísérnek, némelyikük felbátorodva belém mar. Ha megtorpanok,rám veti magát az egész banda. Egy idő után mindenütt zsibbadok, nem érzem az újabb marásokat. Két három dobás megy így csak egy helyen. Elég kell hogy legyen.
 |
| Tavaszszínű a Mosoni |
 |
| Ívás után jön a balinok piócátlanítása. S örömmel úszik tova a műtét után.... |
A parti pergetés nem keserv nélküli. a sikert ki kell érdemelni. Ennek árát a folyó megkéri gyakorta. Wobbler marasztaló sziklák, faágak, gyökerek lesnek az áldozatukra. Hejj, aki átélt már ily torokszorító pillanatokat, az tudja miről is van szó. Erre a célra megfelelnek az LFX széria ("lufax tudja mi a neve, pici occó chínessee, horgászboltok ajtó mögött rejtett poros darabjai....) wobblerei, melyek olcsóságuknál már csak a hatékonyságuk nagyobb....:)
 |
| Lajta típus |
 |
| Lajta típus 2. |
Csónakos pergetés más dimenziókat nyit. Lassan ereszkedve a folyón egy-egy releváns hely megdobására igaz, csak három alkalom nyílik, mind más szögből, de így is felkeltheti a hely fenegyerekének a figyelmét. S vagy elindul, vagy sem. A látvány, a táj kárpótol akkor, ha nincs kapás. Bár ilyen nemigen fordul elő....
 |
| Úton |
 |
| Elkapta a nád mellett |
 |
| Sétáltatva a pórázon kicsit... |
 |
| Alkonyati csónakos |
Amikor egy új helyen dobok, megütöm, fotózom, elengedem, újra dobok, azonnal bumm, fárasztok, fotózok, elengedem, újra dobok és megüti megint egy....
Na ilyen egy évben csak néhányszor van. néhány perc alatt három, vagy négy balin ki tudja ütni az emberből a komoly disztingvált úriembert, s örömében ugráló félkegyelművé tudja változtatni a leginkább joker arccal pergetőt is. Ezt nemegyszer tapasztaltam magamon....
legutóbb is.....
 |
| Első dobás... |
 |
| Indulás.. |
 |
| Kép, mely bevésődik |
 |
| Második dobás, mi van itt? |
 |
| Indul vissza ő is |
 |
| A Harmadik dobás, mesebeli |
 |
| A balin nálam mindig szabadon engedős |
Keresem a kihívást. Nem a nagy halak, nem a mennyiség az, amely motivál, s hajt tovább a pergetés vízi országútján... nem. Új helyek. Ismeretlen új helyeken tudok-e pergetni, sikerrel, élményekkel gazdagodva, s nem baj ha jönnek az uszonyosok, foggal, vagy fog nélkül, az élmény az enyém, s velem marad a következő pecáig! Motivál, hajt, s bizsergeti a tenyerem, hogy igen, menni kéne, küzdve a part menti elvadult növényzettel, vagy a vizet hasítva a kis csónakkal...
Kelt: 2019. év Napisten havának 10.-ik napján
.
Nehezen lépkedem a part menti erdőaljának vad bokrokkal telenőtt szövevénye közt. A hajnali harmat rögvest átvizezi mindenem, a botomba, szákomba, táskámba ezer ujjaival kapaszkodik minden. Lábaimat körbefonja a vad tüskés szederinda, arcomba tüskés akácág kíván jelet karistolni, nem enged....
