Riport egy lelkes wobblerkészítő sráccal

Kedves olvasóim! Szándékomban áll esetenként közreadni olyan bejegyzést, ami nem rólam, hanem olyan emberekről szól, akik maguk készítik horgászatukhoz szükséges felszereléseiket, kiegészítőiket.

Vannak, akik nem elégszenek meg a piacra dobott botokkal, úszókkal, ólmokkal, műcsalikkal, wobblerekkel, hanem maguk próbálják saját és a halak szája íze szerint megalkotni azt a felszerelést, kiegészítőt, amellyel sikeresek lehetnek.

Szerencsés vagyok, hogy a virtuális világban összeakadtam egy sráccal, akinek a munkái lenyűgöztek, s megfogott az, hogy lelkesen újabb és újabb műcsalikat készít magának, s nem rest azokat kipróbáltatni az uszonyosokkal, akik igen is szépen díjazzák, megbecsülik a fáradtságos órákat. Nem elhanyagolható az a szempont sem, hogy beszélgetőpartnerem megmaradt a maga szerény stílusában, s nem ragadta el egyetlen gyártó cég, se csillogó-villogó horgász show, s sikerein felbuzdulva nem rugaszkodott el a talajtól, egyszerű kedves srác maradt!

 

Egy a legszebb munkák közül

Az, hogy rávettem erre a riportra annak köszönhető, hogy világosan megfogalmaztam a célokat, s ezzel egyet is értettünk mindketten, miszerint ez a riport-bejegyzés ugyanolyan lelkes amatőr wobblerkészítő srácoknak, és minden más érdeklődőknek szól, akik átérzik mindennek a lényegét. Ha csak egy olvasó is hasznosnak tartja eme beírást, ha csak egyvalaki is ennek a beírásnak köszönhetően elkezdi ezt a szép feladatot, s ha csak egy ember is örömmel olvassa e sorokat, úgy véljük, eme beszámolót már megérte elkészíteni.

S jöjjön a beszélgetésünk magával Somogyi Lászlóval, akit Lacinak szólítok majd kérdéseim feltevése során:

Mosoni Horgász (Mh): Mikor kerültél először kapcsolatba a horgászattal és hol horgásztál először?

Laci: 8 éves korom óta pecázom. Vidéki gyerek vagyok Tóalmási, a falu végén van 1 kispatak ott kezdtem, illetve a Balcsin kaptam fatertól az első zsebpecát. Azóta, a katonaságot leszámítva folyamatosan tolom!

Mh: A horgászat melyik ágát művelted, mielőtt a pergetésre helyezted a nagyobb hangsúlyt?

Laci: Feederezek még néha (nagy szerelem volt) bojliztam is, de se időm, se kedvem napokat méla lesben várni 1-2 nagyobb pontyra. Az elektromos jelző igen hasznos dolog, de a f@szom kíváncsi az állandó csipogásra! Ehelyett inkább a spiccet vagy az úszót nézem.

Mh: Hogy szeretted meg a pergetést?

Laci: Pergetni szerintem úgy 28-30 évesen kezdtem el igazából. Ám mellette ment minden más módszer is. Aztán kb. 5 éve tele lett a cerkám a rengeteg motyóval amit cipelni kellett 1-1 pecára, sátor, vödör, de mi van ha süllőzés lesz vagy úszózom vagy mit tudom én. Tehát 95%-ban átálltam a pergetésre. Megtaláltam magamnak az Ipolyt és az UL pecát és vele a mini wobbikat. Közben csatornákon, tavakon és a mi tengerünkön kergettem a ragadozókat.

Mh: Mi adta az első lökést, amely a ragadozóhalak irányába térített, s mi volt az első ragadozó, amit elejtettél?

Laci: Az első lökést egy Erdélyi barátom adta meg, még az őskorban. Vele mentem először csukázni úszóval. De hamar rájöttem, pergetve sokkal élvezetesebb megfogni az ivadék gyilkosokat. Csukákkal kezdtem a pergetést aztán jöttek a balinok, sügérek, domik, stb. De ha végig gondolom, a Zsámboki öntözővíz tárolóból fogtam úszóval az első méretes csukámat, nagyjából 10 évesen.

Mh: Mi volt az, ami még a pergetés mellé állított a többi horgászmódszerrel szemben?

Laci: A viszonylag kevés motyó és a kalandvágy. Illetve a szép színes csalik, csillogó izék. ;) A viccet félretéve sokkal izgalmasabbnak, sportszerűbbnek gondolom a saját ügyességem révén becsapni a halakat, mint jól beetetni és várni a csodát. Ami persze nem rossz, de ahogy öregszem egyre nagyobb az igényem a minőségi pecákra. Ez persze szubjektív, kinek mi a jó peca. Szeretek egyedül bóklászni az Ipolyban vagy a csatornákon.

Mh: Miért, és mikor készítetted el az első műcsalidat?

első prototípusok

Laci: Az Ipoly adta meg a kezdő lökést. Volt pár jó pecám, eldobtam kb. 10-15e Ft értékű wobblert egy-egy jobb napon. Besírtam! Feltettem a kérdést magamnak. Akarom én ezt??? Hazafelé a kocsiban kitaláltam, faragni fogok 4-5 wobbit. Ha működik közülük akár csak egy is, akkor belevágok rendesen. Összeszedtem némi netes tudást + anyagokat. Belevágtam, készült 5db ronda, de finom csali. Hétvégén vittem őket az Ipolyra. 3 db-al fogtam halat. Kettővel többet is. Ha még láttál vidám horgászt, indián szökdeléssel jöttem mentem a parton! Valaki ha látta, biztos azt gondolta bolond a csávó. Azóta folyamatosan faragok, fejlesztek, kísérletezek. Most pl. a csalik szebb külső bevonatának érdekében csali forgatót szeretnék fabrikálni.

Mh: Hova jártál pergetni és melyik víz, vizek kerültek a kedvenceid közé és miért?

Laci: Az első pergető helyem a Kiskunsági Öntöző csatorna volt, már a csukák okán. Próbálkoztam tavakon, de a Balatonon kívül nem igazán szerettem bele egyikbe sem. Aztán szembe találtam magam az Ipollyal, akkor és ott szerelem volt első látásra. Ahogy „megismertem” a vizet, a vonzódás fokozódott. Képes vagyok nyáron hajnali 4-től késő estig bóklászni a partján vagy magában a folyóban: benne!! Sokszor úgy lenyűgöz, hogy este jut eszembe, nem ettem semmit.

Mh: ezek után meg sem merem kérdezni, melyik a kedvenc vized, de azért felteszem, mert olyan szeretettel beszélsz róla, hogy jó olvasni és hallani is!

Laci: Ne viccelj, ez egyértelműen az Ipoly!:)

Mh: Melyek a célhalaid amelyekre horgászol, akiknek a csodacsalikat gyártod?

Laci: Szinte minden ragadozó. Csuka, sügi, domi, balin, köves. Harcsát, süllőt sajna ritkán látok.

Mh: Mekkora a kapacitás, mennyi műcsalit gyártasz le egy hónapban?

Laci: Ez változó. Mivel csak magamnak esetleg ajándékba készülnek a csalik nem vagyok berendezkedve komoly mennyiségű gyártásra. Pl. a héten 3 délután alatt összeraktam 7 db különböző csalit. Mivel panellakó vagyok igazán nincs itt műhely csak 1 kiszuperált számítógépes asztal. Mivel minden kézzel készül nincsenek komoly gépek bevetve. De van minden, ami kell.

Mh: A család hogy viszonyul ehhez a hobbihoz?

Laci: Juj-juj, ez kemény kérdés. Elviselik… De van, hogy az asszony ki akar nyírni, főleg ha festem, vagy lakkozom a csalikat.  A pecát igyekszem valahogy mindig beosztani főleg a hétvégéken lépek le.

Mh: Ez kicsit ismerős nekem is, amikor én úszókat csináltam, erőteljesen megcsappant a körömlakk készlet itthon….

   

igazi domi "gyilok"

Mh: Melyik műcsalidra vagy a legbüszkébb, és melyik volt az a hal, amelyiknek a legjobban örültél a saját készítésű műcsalival történt fogás alkalmával?

Laci: Az összesre amivel halat fogok. De igazán a domis csalikra vagyok a legbüszkébb. Azok közül is van egy, a „zőődbigyó”!! Egyszerű de nagyszerű. Neki köszönhetem a legnagyobb domimat, ami tekintélyes 51cm Velük kezdtem és velük fogtam a legtöbb halat. A wtd csalijaim is igen fogósak.

   

felejthetetlen fogás

Mh: Mikor kerültél kapcsolatba az internetes horgásztársadalommal, s mi a véleményed erről?

Laci: Kb. 3 éve. Nem rossz dolog az internet peca. Csak sok a nem odavaló ember, akik szándékosan rombolnak, mocskolnak.

Mh: Ezzel egyet tudok érteni, saját magam is megtapasztaltam, hogy egy kialakult jó légkört hogy tud elrontani egy-két olyan ember, aki nem is a horgászat, hanem a balhé miatt jön fel az oldalra, semmi más célból, csak hogy magát szórakoztassa a valós, vagy a kreált balhékkal, persze bekészítve ilyenkor a sör-bor pálinka, chips a gép elé…

Laci: Pedig ezeknek a fórumoknak nem a balhékról kellene szólnia. Sokkal inkább a tapasztalatok cseréjéről, jó értelembe vett kapcsolatkeresésről, infó cserékről, szakmázásról. Igazán nem találtam olyan oldalt amin felhőtlenül jól éreztem magam. De azt hiszem nem is kerestem. Inkább blogokat olvasok, még ha nem is tudok mindenhol hozzászólni az írásokhoz. Megértem, ha a blogger tiltja vagy szabályozza a kommenteket. Nekem elég ha jókat olvashatok, tanulhatok, faja képeket nézegethetek.

Lacinak a fenekeszegek sem állnak ellen

 

Mh: Hosszabb távon mik a terveid ezzel a tevékenységgel kapcsolatban?

Laci: Talán, egyszer csinálok erre egy vállalkozást. De addig még sokat kell tapasztalnom, tanulnom. Fejlesztenem kell a csalik esztétikáját, taróságát. Mondjuk eddig a tartóssággal nem volt gond, már ha csali nem veszet oda valami akadóban. Csukák sem tettek nagy károkat bennük, főleg mióta dupla, vagy tripla epoxy réteg van rajtuk. Lehet, csinálok egy kísérleti árusítást. Már csak a visszajelzések miatt is.

Mh: biztos vagyok benne, hogy a siker nem fog elkerülni!

Mh: Akkor most térjünk a szakmai rész velejéhez! Néhány szóban összefoglalnád, milyen eszközök, alapanyagok szükségesek a wobblerkészítéshez?

Laci: Természetesen. Kezdjük az alapanyagoknál.

- A wobblereim balsa v abachi fából készülnek, illetve találtam egy faragható műanyagot, a jerk baitek ebből készülnek mostanában. A szükséges fa anyagok beszerzése eleinte nem volt egyszerű de a Google jó barátom segített és megtaláltam a lakóhelyemhez közeli beszerzőhelyet ;)

- A drótozás rozsdamentes drót nagyobb barkács áruházakban beszerezhető. A wobbi méretéhez igazítom a drót átmérőjét. 0.6; 0,8; 1 mm; Kb ezek a méretek lefednek minden méretet amit készítek.

- Az ólom beszerzése szintén egyszerű, pálca és lapólom a peca boltból. De ólomcső beszerzése sem lehetetlen.

Ez a súlyozás a legegyszerűbb, de működik :)))

-  A wobbler első védelmi rétege, 3 réteg nitró lakk. Az első mártás alkalmával hagyom ázni kb. 20 percet, csiszolás, mártás…….. A jerk picit másképpen készül, az első réteg 2 kompenesű műgyanta, már ha az új szerzemény műanyagból készül. Ha abachiból faragom akkor ugyanaz mint a többi Wobbi, lakk.

A külcsínt sokféleképpen el lehet készíteni, festés, fóliázás stb. Eleinte ecsettel festettem a csalikat, később spray-vel, mostanra beszereztem egy airbrush pisztolyt + kompreszort. Ezzel sokkal egyszerűbb a díszítés, igaz sokat kell vele gyakorolni, tapasztalni. Folyamatosan okulok, keresem a saját utamat. Látom, hogy sok magyar és külföldi faragó csávó milyen fantasztikus munkákat rak az asztalra, van hová fejlődni. 

Ezt nagyon élvezem, minél bátrabban fogom a festő pisztolyt annál szebb darabok kerülnek a kapocsba. Igaz a tapasztalat azt mutatja, hogy nem kell ezt túl spirázni, mert a halak az egyszerű, természetes színeket díjazzák, illetve a rikító bevonatok is menők. Szerintem a túlzottan élethű, részlet gazdagra készített motyók igazán a nagyérdeműnek készülnek, nem a halaknak J

Na az elkészült terméket két réteg műgyantával vonom be, ha csukáknak készül akkor 3 réteget kap.

- A szerszám igény nem nagy befektetés. Lombfűrész a minta vágásához, kombi fogó, szemhajlító fogó, fűrészlap, egy kisebb satu, kések a faragáshoz, csiszolópapír, talán nagyjából ennyi. A festéshez kinek mi, lehet spray-vel szép wobbikat festeni de az igazi az az airbrush pisztoly, kompresszor kombó. Nagyjából ennyi.   

    

Mh: Hogyan súlyozod? Milyen festékkel fested a wobbikat? Milyen típusú lakkot használsz?

Laci: A súlyozás nehéz kérdés. Ki kell kísérletezni a különböző típusokat. Erről lehetne írni pár oldal tudományos értekezést. Szerintem mindig az egyszerű a nagyszerű.

- A lakk legyen nitró! Büdös, de jó.

- A festék most már Alder airbrush festék. De lehet akár akril spray is.

Mh: Mi a menete a wobbler gyártásának?

Laci: Az első és legfontosabb az álmodozás, tervezés. Ki kell találni pontosan mi készüljön a fadarabból. Ha meg van az elképzelés, akkor jöhet a papír és ceruza. Addig rajzolgatok, amíg nem látom magam előtt, amit szeretnék. Utána sablont készítek, lemezből. Aztán  lombfűrésszel kivágom a képzelt formát, jelölöm a középvonalat, utána faragom, csiszolom, amíg kell, bevágom a terelőnyelv helyét, drót hajtogatás, súlyozás, ragasztás 5 perces műgyantával, amíg köt a ragasztó, plexy-ből kivágom a terelő lapkát, a véglegesre csiszolt wobbit úsztatom a  lakkban, utána kádban úszáspróba, ha ok akkor jöhet a festés, műgyantázás, oszt kész.  

Mh: gondolom, ilyenkor alig várja a MEO (Minőség Ellenőrzési Osztály:)) közönség, hogy kipróbáld az újonnan készített formákat, színeket! Végezetül: Mit tanácsolsz azoknak, akik az általad már kitaposott de rögös útra lépnének a műcsalik házi barkácsolása területén?

Laci: Bátran vágjanak bele. Kérjenek segítséget. Akár tőlem is. Legyenek kitartóak. Merjék vállalni a csalódásokat és örüljenek a sikereiknek. Nincsenek titkaim, szívesen kiadom a tapasztalataimat, másoknak nem kell elkövetni az én hibáimat viszont élhetnek a tapasztalataimmal.

Mh: Aki szeretne veled kapcsolatba lépni, az hogy teheti meg? Hol érhet el?

Laci: bicska69wobbler@freemail.hu ide írhat bárki, ha kérdése van.

Laci! Köszönöm neked ezt a riportot! Leköteleztél! Most a riport végén meg kell valljam, ez az első riport, amit készítek, s emlékezetes marad a számomra, ebben biztos lehetsz!

Végül azt javaslom, örvendeztessük meg az olvasókat a munkáidról és az egyedi műcsalijaiddal fogott halakról készült fényképekkel!

  

  

No comment! A képek önmagukért beszélnek!

Kelt: 2015. év Magvető havának 23.-ik napján