2023. szeptember 14., csütörtök

Lassacskán elsorvad a nyár

A pirkadat első csodája a fogyó hold, s a Jupiter egymástól való távolodása volt. Minap még szorosan egymás mellett figyelték az ébredő világot, ma már durcásan távolabbról méregették egymást. Az országút menti tarló felett alig méteres vastag párapaplan terpeszkedett egészen az erdőig. Mintha egy őzbak emelte volna fel fejét benne egy pillanatra, aztán gyorsan eltűnt. A legelő dúsan zöldellő fűcsomóira vaskosan telepedett a hajnali pára, s vízcseppeket izzadott minden egyes fűszálra. Tegnapról az égbolton maradt a záporfelhő néhány foszlánya, amelyet a kelő napsugarak villásreggeli gyanánt gyorsan elfogyasztottak. A fénylő napkorong vörösen köszöntötte egy újabb nap születését, álmosan, nagyokat nyújtózva, ásítozva, lassan tért magához, s kapott erőre. Egyre nagyobb erőre...

Az éjszakai tücskök koncertje is befejeződött  s emlékké halványultak a szapora hullócsillagok. 

Bukfencezve mart rá a domis wobblerre

Az augusztus elejét pofonvágó szeptemberi napok kimozdítottak néhány csukát a hínármezőkből. Kelletlenül, sokszor csak egyet-egyet odacsaptak a műcsalinak, hisz élő halhússal bőven el vannak még látva. Egy támadás. Ez volt a mottójuk. Ha az sikertelen, nem iramodnak utána sem másodszor, sem harmadszor, nem úgy, mint majd a késő ősszel.

Egy jó mozgású ötcentisre ugrott rá a negyvenötös

Ez még nem az ősz. Sértődötten húzódnak vissza a morcos csukák a menedéket adó hínármező mélyére. Ott puffognak mérgesen.

Igazi vadvíz, s a táj szépsége megnyugtat

Tavaly találkoztam ősszel először egy hatalmas méter feletti csukával. Sosem láttam még ilyen nagyot, főleg egy ilyen szűk, viszonylag sekély, tiszta vizű csatornán. Akkor háromszor ráfejelt a támolygóra, ám a száját ki se nyitotta, csak szórakozott velem. Fejelgette, mint focista a bőrlasztit. Erőltettem a további találkozót, de sikertelenül. Háromszor öt kilométer a susnyásban nem nyenyere gyerekeknek való mulatság. Szeretem. Hal is akad, élmények sokasága mellett.

Az ágrendszerekben az augusztus eleji, majd a hónap végi hirtelen áradás lehetetlenné tette a horgászatot sok helyen, kivéve egy két mentett oldali csatornát. Itt kristálytiszta maradt a víz, s látni lehetett még a töklevelek gyökerét is. S rengeteg a hínár, a vízi fű. Szinte csak a gumihal és a spinner bait csaliknak van ilyenkor létjogosultsága. Minden mást megfogtak a vízinövények. Az megvan, hogy számtalan csukatámadás van, s egy akad, de az is lefordul a part előtt? Miközben benne van pár km gyaloglás a nem éppen betonozott sétányon? Miközben az összes fellelhetö rovar rámveti magát, csíp, mar jjobb esetben csak csiklandoz, de mindenképpen gyötör. Mind megtalál, főleg, ha mindkét kezem foglalva van, s esélyem sincs elhessegetni, lecsapni őket. A legútálatosabb, a kétfoltos pőcsik. Na annál nincs alávalóbb teremtmény. Haha. Csak játszadoznak, nekimennek a csalinak, nem az igazi még ez....De legalább van akció. Volt olyan is, hogy jó tíz feletti nyurgaponty bújt ki érdeklődve a hinarasból egy sekély vizű keskeny csatornán meglesni a kis körforgót, ahol el sem tudtam volna képzelni, hogy él ilyen hal....

Első dobásra rátört a gumira a hinaras szélén

S a peca végén végre elkövetkezik a találkozás. Jó kis spinner bait. Veret, s a szoknyája apró pöccintésel libben olykor egyet. Húzom, lassan, meg-megpöccintve. Hinárba jut, lassan elnehezül. Pff... fene essen bele. Megint beakad? Nem. Rúg egyet. De mekkorát! Ez nem hínár. 12 méterre lehet. Tiszta a víz, meglátom. ő az! A Big Mámma! Meglát. Vigyorog a beste. Bő méter feletti. A spinner bait felső, horog nélküli reszét a második körforgót fogja. S már köpi is ki. Volt 10 másodperc kontakt. S eltűnik.... Megint. Ott vigyorog a beste a hinármezőben. 

Egyszer csak meg fogom! Rá kell szánnom az időt, s sok sok kilométer gyaloglást. S akkor is csekély, de tán lesz esély....

A hónap további részén kisebb csukákkal, domolykókkal, sügerekkel a Lajtán vigasztalom magam. Néhány alkalommal a békés halakat is megvallatom, némi sikerrel. 

Vízállásfüggő, de igen jó domis pálya a gönyűi Gödör alatti szakasz

Teszek egy próbát az egyik kedvelt horgászhelyemen, a gönyűi sóderesen. A balinok mindig hajlandóak partnerek lenni egy kis szórakozásban. A keszegezés elég jó, ha épp nincs ott egy 30-40 fős hangoskodó, félig bemákolt vizet csobogtatós kenucsapat, a kutyának a botot, kavicsot hobbiból vízbe dobáló honpolgár és gyerekcsapat. A hétvége sajna ilyen. De vannak nyugalmas órák. Nyáron ritka az ilyen. A víz mindenkié. Csak sajnos a horgász fizet is érte, hogy horgászhasson. Még inkább vágyódom vissza a csendes, magányos csatornapartra, az ágrendszer csendes labirintusába, vagy a Lajta városon kívüli szakaszára. 

Hazai pályán is csipeget

Ez a csali mindig beadja

Így azért könyebb bejárni az ágrendszert, feltéve, ha nincs áradás

Töppeszt az augusztusi pokoli hőség. Az iszonyatos páratartalomban az csak hagyján, hogy éget a nap. A környék összes pimasz legye, böglye, szúnyogja engem talál meg. Az izzadt lábat simogató éles fűleveleket, csalánt, szúrós bokrokat, szederindákat már meg sem említem. S ebben a pokolban van, hogy egyetlenegy testes domolykó, vagy egy kis csuka, esetleg egy sügér tisztel meg. Megéri? A szobában is csak kínlódnék ebben a püffedt hőségben. Itt azért néha van hal is. S elmélkedhetem kicsit kiszabadulva a szürkén morajló városból. 


Sleppelve tört rá

A feszített víztükör ellenére a felszín alatt járőrözött

Lehetne nagyobb is, rajtam nem múlik, a balin mindig visszatér a vízbe



Noha mindig elengedem, egyre kevesebb a lajtai darabos telény

Távol a várostól nyugalmasabb a peca

Eszik a domolykó

habzsol a paduc

Néha belefutni egy-egy komolyabb telénybe


Ritka az augusztusi csuka, de ha éhes, akkor éhes


Van hogy a kisebbek nekimennek a domis wobblernek is

Egy jó sügerezés jöhet bármikor

Nem rossz kis élménypecák, így a nyárutóban, s reményt adnak az őszi, s a téli hónapokra, hogy érdemes menni, csónakkal, vagy éppen a parton barangolni, akár kilométereket, hisz hozzátartozik ez is a természetes vizeken, természetes szaporulatból származó halakra való cserkelő horgászathoz!


Kelt. 2023. év Földanya havának 14.-ik napján

2 megjegyzés:

  1. Jó volt spori ;)
    Na pötyögök én is valamit mert kiszáradt már az oldal :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Néhány alkalom szülte a gondolatot, s próbáltam megőrizni ezt-azt.
      Talán maradt még valami, amiről a későbbiekben írni lehet...

      Törlés