A 2020-as díj

2020. Novemberében az a megtiszteltetés ért, hogy az általam nagyra tartott fishingeverywhere.blog.hu két nagyszerű írója Gilányi Barnabás és Jeszenszky Zsolt, az év legjobb blogjának az én blogomat választották, s így egy évig én büszkélkedhetek az év horgászblogja címmel! 

Ezt a dijat még Erdélyi "PuPa" Balázs alapitotta, s kézről kézre jár már kilencedik éve. Engem ér majd a megtiszteltetés, hogy a dij tizéves évfordulóján én adhatom majd azt tovább 2021. November 11.-én

Mit is jelent ez a díj manapság. Anyagi előnyökkel nem jár. Azon kevesek, akiknek nem a villámposztok, a megfoghatatlan, értéktelen ömlengések, az öntömjénező írások jelentik a kultúrát, akiknek nincs szükségük a giccsáradatra, akik igazából át akarják élni azokat az élményeket, amelyeket magam is megtapasztalok, azok esetleg megtaláljak az írásaimat, s láthatóan elégedettek is, itt is ott is hangot adnak tetszésüknek. A blogom megtekintése nagyjából átlag száz megkeresést generál naponta. Ez lehet sok, lehet kevés. Nézőpont kérdése. Itt nincs lájkvadászat, nincs reklám, amely kattintgatások után csörgeti a forintokat. Ez egy virtuális szám csupán. Ellenben jelzi azt, hogy van érdeklődés a "munkásságom" iránt, van igény arra, hogy folytassam az írást. 

Az internetező szokás folyamatosan változik. Jó pár éve a blogok fénykorában sokan próbálkoztak ezzel a műfajjal. Találkoztam tehetséges írókkal, értékes emberekkel, akik igen is értéket közvetítettek. Találkoztam szépirodalmi remekművekkel, értékes szakmai írásokkal, élménybeszámolókkal, s az igénytelen giccset trágárságokkal feltupírozni akaró papagájokkal is. De mindez hozzátartozott ahhoz a horgászblogger világhoz, amelybe belecsöppentem 2015-ben. S igen, ott mindenkinek helye volt. Színesebb volt a különbözőségünk, mint a fa megannyi ága, annyi felé szerteágazó volt minden blog, ám a törzs az ugyanaz volt, a halak, a horgászat, a természet szeretete. Mára szűkebbé vált ez a keresztmetszet.

Szerettem volna nagyobb körből megválasztani a két mellék díjazottat.  Betartva a díj megosztásának a feltételeit, a blogom által kapott díjat olyan blogokkal osztom meg, amelyeknek írói kellő alázattal viseltetnek a természet, a halak iránt, kíméletesen bánnak velük, blogjuk folyamatosan frissül, az írások értéket képviselnek, a magyar nyelvet tisztelve azt kellő alázattal használjak, s írásaik tükrözik azt a szellemiséget, amely példaértékű lehet nem csak a blogot írók, hanem a horgásztársadalom szélesebb rétegei irányába is!

Szeretnem a díjat megosztani Kollár Zoltánnal, a Köss Tollat a Horogra blog írójával, aki hosszú évek óta hallatlan profizmussal, szorgalommal képviseli a legyező társadalmat, képei, beszámolói mindig lenyűgöznek, rendkívül nagy tisztelettel, viseltetek tevékenysége iránt. Kívánok neki még sok-sok boldog blogíró évet!

A másik mellék díjazott nem más mint Bors Csaba, a Bodorcompó blog/weboldal írója, aki elkepesztő energiával és hévvel nagyszerű írásokat, ismeretterjesztő műveket terít a horgászok elé, kellő részletességgel, alaposan megírt cikkei pedig nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a vele találkozók értékes tudással vértezzek fel magukat a horgászat sok-sok területén!

Olyan rendíthetetlen, biztos alapjai ők az internetes horgász blogvilágnak, hogy az évek vad viharának hullamai megtörnek masszív sziklafalukon, s ha majd egyszer újra felvirágzik ez a műfaj,  Csipkerózsikaként felébred majd az írói kedv tetszhalott állapotából bizony erős alapokként segítik majd ők a jövőt!

Mindkét mellék díjazottnak szeretnék gratulálni, s kérem őket, a blogjukon jól látható helyen viseljék büszkén a díjat (annak képét), hogy emlékeztesse őket arra, nem hiába vagyunk mi meg itt, utolsó mohikánok az internetes blogírok közt!

Kelt: 2020. év Enyészet havának 16.-ik napján