2016. január 8., péntek

A multiplikátoros orsó alapos karbantartása

A tél szobába zavar ilyenkor minden horgászt, s a kitartó téli horgászok is bent kuksolnak, hisz nem tisztázódott még le honnan, kitől lesz engedélyük erre az évre. A meleg fűtött szobákban előkerülnek a nyáron oly sok halat látott felszerelések, s kisebb nagyobb karbantartások, javítások emésztik fel azt a kevés időt, amely amúgy a vízparton találna sokunkat. Most egy olyan embernek szeretnék teret engedni, olyan ember szaktudását szeretném megmutatni, aki ismert és sok helyen elismert a multi orsók világában. Át is adom neki a szót:

Üdvözlök mindenkit ezen a havas hideg téli napon, Tóth Jánosnak hívnak, több kedves horgász ismerősöm kérésének eleget téve írok pár sort a multi orsók teljes karban tartásáról.


Egy Abu ambassadeur 4601 C3 típusú szinkronizált szálvezetős henger multin szemléltetném a téli alapos karban tartás részleteit, nem minden fénykép lett profi, de a telefonomtól ennyi telik. 2 féle karban tartás van nézeteim szerint, az alapvető..: horgászat után letakarítja az ember az orsót és leolajozza azokat a pontokat, amit a gyártók is ajánlanak, nevezetesen a dob  tengely 2 végét, és a szálvezető szerkezetet, a csúszkát és a worm shaft tengelyt,ezt bárki meg tudja tenni az orsó fontosabb szerkezeti elemeinek megbontása nélkül. A gyártók adnak is egy-egy fiola olajat általában az orsó mellé gyárilag, hogy ezt ki is tudjuk vitelezni bármikor, még akár a vízparton is. Elérkezik a szezonba egy olyan pont, általában télen, amikor (használattól függően persze ) , fontos lehet az orsó teljes kitakarítása és a meghajtó fogas kerekek, és  egyéb forgó-gördülő elemek kenése. Nézzük hát hogyan történik mindez, szükséges egy tiszta nyugodt hely, szerszámok, törlő kendők és természetesen kenő anyag, amit az orsóba teszünk majd, nevezetesen megfelelő zsír és olaj.


Az orsót kívülről természetesen megtisztítottam. A hajtási oldal felől található 3 nagyobb csavar, ez fogja össze a nagyobb szerkezeti elemeket, az orsó hajtási oldalát, és a keretet, ami az orsót tartja a boton, és össze fogja, (benne a dobbal) , és a jobb oldali takaró lemezt tartja, alatta a szinkronizáló mechanika hajtásával. A  csavarok kilazítása után látható a dob oldalán a röpsúlyos fék,  ez ha tiszta sok dolgunk nincsen vele, vigyázzunk a röpsúlyokra. Látható még a dob csapágya is, ha ez nem morog nem ad dobás-hajtás közben furcsa mormogó hangokat, akkor nincsen különösebb dolgunk vele, ha igen, akkor párban cseréljük idővel.
Miután a jobb oldalon is leszereltünk 3 kis csavart, lejön az oldaltakaró lemez, benne a fogas kerekekkel, külön csak maga a keret lesz a kezünkben, a szálvezető rendszerrel. mindent alaposan takarítsunk meg, erre jó egy ecset ,  illetve Szilvia papír törlő a barátunk..:) Látható egy kis bronz fogas kerék, és egy alatta lévő alátét elem, ezt pattintsuk ki, és szét fog jönni a szálvezető és a worm shaft tengely.Természetesen a pawl, körmös kapaszkodó bütyök kupakját is vegyük le a szálvezető alján..
Látható a worm shaft tengely és a lewer winder többi eleme, ezeket alaposan tisztítsuk meg, törüljünk meg minden szennyeződéstől. Fontos a worm shaft tengely végének a gondos tisztítása és kenése, a hornyok kitakarítása. Miután végeztünk szereljük össze. Egy ecset és némi tiszta alkohol pl seb-benzin jól jöhet.
Takarítás után már másként néz ki a helyzet, szereljük össze szépen gondosan megkenve mindenhol, én erre szilikonos zsírt használok. Mivel dobás és tekerés közben is jár a szálvezetőnk, ez a szerkezet fokozottan igényli a kenést, év közben lehet pótolni a szilikon zsírt és olajozni a csúszkát természetesen. Lehetőleg mindig tartsuk tisztán, ez a dobás táv szempontjából is fontos lehet.
Most nézzünk bele a jobb oldali takaró lemezbe, ahol a szinkronos hajtást szolgáló fogas kerekek vannak, érdemes leszedni őket a csapjukról, letörölgetni őket és kenő anyaggal ellátva visszaszerelni  a helyükre, én ide is szilikonos zsírt és pár csepp olajat használok. Látható még középen az orsó tengely perselye, ezt is takarítsuk ki, és tegyünk egy kis zsírt olajat bele. Szereljük vissza a keretre.
oldalról látni a keretet és a fogas kerekeket már a helyükön megkenve
Ez volt a viszonylag egyszerűbb része a dolognak, haladhatunk tovább. Az orsó szétbontásakor a dobból kijött a tengely, ezt alaposan töröljük le és egyelőre tegyük félre. Vigyázzunk rá, ez egy fontos elem, ezen forog a dob..!
tengely
Ezek után a keretet és a dobot tegyük félre a tengellyel együtt biztos helyre. Nem marad más hátra ,  szét kell szedni az orsó hajtását, ez a bal oldali elég súlyos szerkezeti eleme az orsónak. A hajtókar műanyag anya takaró kupakjának a leszedésével fogjunk hozzá.

oldalról az orsó
Miután kicsavartuk a kis biztosító csavart a hajtó karból, levehető a műanyag takaró kupak. Látható a rögzítő anya is, amit egy zéger gyűrű is biztosít, ha kipattintottuk a gyűrűt és kilazítottuk az anyát, lejön a hajtó kar, (a zéger gyűrű hajlamos elpattanni, vigyázzunk rá.!) , tegyük őket majd külön egy helyre szép sorrendbe. Év közben itt is néha-néha egy-egy csepp olajat juttathatunk a tengelyre, jót tesz a hajtásnak.


anya és külön a gyűrű
Leszedhető tehát a hajtó kar, a fék csillag, itt minden féle kis alátéttel - rugós alátéttel stb. találkozunk, mindent szépen sorrendben szedjünk le, töröljünk tisztára, és rakjuk le. Az összeszerelésnél fontos lehet a sorrend, jobb egyből mindent sorrendbe letenni. Vékonyan át is zsírozhatjuk őket egyből.
Nincs más hátra, mint az orsó hajtásának a takaró lemezét-fedelét eltávolítani, ez 2 kis csavar kicsavarása után lehetséges is. Láthatóvá válik a hajtás, illetve a hajtó kar folyamatos visszaforgás-gátló tűgörgője is. (Vigyázzunk a csavarokra.)
oldal lemez és bronz fogaskerekek
Látható a tűgörgő, több funkciója van..: egyrészt ki támasztja a hajtó kar tengelyét, másrészt a kontra szerkezet miatt befog, és fárasztás esetén blokkolja  hajtást, a fékünk így aktivizálódik és engedi az orsó hajtását és a dobot visszafelé forogni (mint egy kuplung szerkezet), a dobot is fékezve természetesen. Csak és kizárólag olajozzuk takarítás után, zsírozni nem szabad..!!!!

látható tűgörgő kint és bent
Miután végeztünk a tűgörgős csapággyal, nincs más hátra, mint a hajtás. Ez gyakorlatilag egy nagyobb és egy kisebb bronz fogas kereket jelent. Én a nagyobb fogas kereket a fék lamellákkal alátétekkel együtt le is szoktam egyből húzni a helyéről. Ekkor láthatóvá válik a tengely, amin forgott, látszik is, hogy a kenő anyag koszos, csere érett. természetesen töröljük le az elhasználódott zsírt a tengelyről.
fogaskerék

koszos tengely

tiszta tengely
Miután a nagy meghajtó fogas kerékben elég sok minden van, és nem az jön sorrenden, én félre teszem, és az orsó egy nagyon fontos elemét takarítom és teszem rendben előbb, az orsó alap lemezén, nevezetesen az átváltó szerkezetet, ez minden dobásnál dolgozik ! Leszedem a fehér műanyag kengyelt a kis bronz fogas kerékkel együtt, kitakarítom, félre teszem, és bontom tovább a szerkezetet. Minden törlök tisztára és szépen sorrendben leteszek az alátét papírtörlő kendőre.
alkatrészek sorban

Miután minden tiszta, elkezdem az átváltó szerkezetet visszatenni, ekkor lítiumos sárga zsírral megkenem, teljesen általános gépzsír, amit műszer olajjal egy kis tégelyben meghígítok előre. nem kell sajnálni a kenő anyagot, de a feleslegesen sok se a legjobb. Ekkor szoktam megkenni a nagy fogas kerék-tartó tengelyét is.
Most jön az orsó „lelke” a nagy fogas kerék és a fék lamellák karban tartása, szépen mindent sorrendben szedjünk szét, és tegyünk magunk elé, törüljük őket el gondosan!A fogak közül alkoholos ecsettel mossuk ki a koszos kenő anyagot. A művelet lényege a megfelelő sorrend! Minden alátétet lekenek a hígított gépzsírral finoman, én a fék lamellákat is vékonyan, de azokat szilikonos zsírral, nem baj, ha csúszik kicsit a fék, a rosszabbik az, ha tapad.
átváltó szerkezet a helyén tiszta sárga zsírral
Ha végeztünk a kenéssel minden alá tétet tegyünk a helyére és helyezzünk mindent vissza az orsó-tartó tengelyére, tegyünk a fogas kerekek közé is természetesen hígított gépzsírt, és szereljük vissza a takaró lemezt a helyére. Ügyeljünk arra, minden a helyére kerüljön, semmi se maradjon ki.
Ezután természetesen a rugós alátéteket és egyéb alátéteket, fék csillagot tegyük a helyére, a hajtó karral együtt, ügyelve a biztosító zéger gyűrűre. A hajtó kar fogantyúit is megolajozhatjuk egyúttal, ha nem golyós csapágyasak.(Ez esetben nem azok)
Helyezzük vissza a dob tengelyt, rendesen kenjük meg a rajta lévő bronz perselyt a higított-lágyított gépzsírral. Látható a dobás közbeni fékezést biztosító röpsúly pálya, ide ne kerüljön kenő anyag..!
fogaskerék féklamellákkal
Végezetül szereljük össze az orsót a 3 biztosító csavar meghúzásával. Látható a worm shaft tengely tiszta, szilikon zsíros tengelye is. Tekergessük meg az orsónkat, had helyezkedjen el benne a kenő anyag szépen, így teljesen karban tartva várhatja a tavaszt és a szép halakat. A záró képen látható mi minden volt az orsónkban, nem csak az elhasználódott kenő anyagot távolítottuk el és pótoltuk az orsónkba, hanem a fém kopadékot is eltávolítottuk, ami igen csak fontos, mert az orsónkat nem koptatja tovább, evvel is növeltük valamennyivel az élet tartamát.



koszos törlőkendők
Ha valaki nem érez elég bátorságot és késztetést az orsó ilyen szintű szétszerelésére és karba tartására, az bízza szakemberre. Néha többet ártunk, mint használunk kellő tapasztalat hiányában, gondoljunk csak egy-egy alkatrész, rugó elvesztésére pótlására. Ettől függetlenül nem olyan nagy ördöngösség ez, hogy valaki ne tudja ezt szépen nyugodtan gondosan elvégezni otthon is akár.
Amennyiben a fent leírtakkal, valamint bármilyen multiorsóval kapcsolatos kérdés felmerül, ezen az elérhetőségen várom a kérdéseket, megjegyzéseket, javaslatokat:
magnum9797@gmail.com 

Az alábbi képekkel fogásokban gazdag horgász évet kívánok mindenkinek..!Üdv: Magnum97.










 Kelt: 2016. év Fergeteg havának 8.-ik napján





2015. december 12., szombat

Karácsonyi halételek


Bizony benne járunk decemberben, napról-napra közelebb jő a karácsony, s egyre többen törjük a fejünket, mi is kerüljön az asztalra, mi is legyen az ünnepi menü. Néhány évtizede terjedt el, hogy a magyar családok nagy hányada karácsonykor halászlevet, vagy valamilyen más halételt eszik. Az elmúlt három hónapban havonta egy halas receptet már közzétettem, de most szeretném tartani magam az ígéretemhez, ebben a hónapban öt halétel receptjét osztom meg, mégpedig az alábbiakat:



1. Halászlé szigetközi módra
2. Törpeharcsakarikák sütve spagettivel
3. Lecsós harcsa
4. Menyhal bundázva
5. Paprikás lisztben fordult sült keszeg


Egyszerű, bárki számára könnyen elkészíthető, hagyományos magyar halételek ezek, mindig sikert aratnak, s az ízviláguk felidézi a folyók rohanását, a nyarat, mikor fűzesek mentén a hajnali nap első sugarai a parton találtak, ahol a halakra vártam fogás reményében.....


1. HALÁSZLÉ SZIGETKÖZI MÓDRA

Minél többféle a keszeg, annál finomabb az alaplé
Halászlé. Ahány ember, annyiféle. Sok helyen jártam, sokféle halászlevet ettem, de olyat, amilyet édesapám készít, olyat csak nála tudok enni. Felülmúlhatatlan ízvilág, kitűnő szakértelem, s mennyei ízek. Én is szoktam fínom halászlevet készíteni, dícsérik is, de közelébe se ér annak, amit édesapám főz. Jöjjön hát az általam gyakran készített halászlé receptje. Mitől is szigetközi? Egyrészt azért, mert Szigetközben fogott halakból készül, másrészt mert van benne márna, amely kissé pikánsabb ízt ad neki.

Hozzávalók:
2-3 kiló keszeg
1 márna, 
pontypatkók, vagy jászpatkók
ikra és haltej
1 kg hagyma
pirospaprika
erős paprika (krém)
Üstben fő az alaplé 13 féle, 20 kg-nyi folyami halból

passzírozás menete
Az első dolog, hogy vízben felteszem főzni a megtisztított keszegeket, (minél többféle van, annál jobb), hozzáadom az apróra vágott hagymát, ha van márnafej, uszony, farok, törzs, azt is belerakom. Sózom, kevés pirospaprikával meghintem, majd hozzáteszem a haltej és az ikra felét. Mikor a hal és a hagyma szétfőtt, leveszem a tűzről, s az egészet átpasszírozom, ügyelve, hogy szálka már ne kerüljön bele. Az így elkészített sűrítményt újra főzöm, igény szerint felszaporítom vízzel, sózom, majd annyi pirospaprikát adok hozzá, hogy színt kapjon, kevés erőspaprikát, vagy erőspaprika krémet is adok hozzá. Mikor összerottyant, hozzáadom a ponty, márna, esetleg jászpatkókat, a haltej és az ikra megmaradó részét. Mikor felrottyan, onnan néhány perc múlva a tűzről leveszem. Nálunk friss ropogós héjú kenyérrel fogyasztják.








Márna és pontypatkóval....
Jó étvágyat!


2. TÖRPEHARCSAKARIKÁK SÜTVE SPAGETTIVEL

Néhány darab elég is
Sokan bosszankodunk a törpeharcsák idegesítő, zavaró jelenléte miatt egyes horgászatok alkalmával, pedig kevesen tudják, hogy a húsa rendkívül ízletes, szálkamentes. Egy alkalommal többet is fogtam belőlük, jó arasznyi körülieket, s eldöntöttem, hogy kísérletezek egyet, vagy beválik, vagy nem. Bevált. Íme a recept:

Hozzávalók:

5-6 darab törpeharcsa
só, bors, őrölt kömény
spagettitészta
20 dkg trappista sajt
pár salátalevél
ketchup

A törpeharcsákat megnyúzom, majd karikákra szeletelem. A karikákat sóval, borssal, őrölt köménnyel fűszerezem, miközben kifőzöm a spagettitésztát. A fűszerezett halkarikákat forró olajban kisütöm, rászórom a kifőtt tésztára, reszelt sajttal meghintem, (amely szépen ráolvad a halra), salátával díszítem, ketchup-al ízesítem!
Érdemes megkóstolni
Jó étvágyat hozzá!


3. LECSÓS HARCSA

rotyog már
Ez az étel egy balatoni kiruccanás alatt érett receptté. Az történt, hogy egy verseny előtt próbálgattuk a felszerelést késő délután, miközben be volt tervezve egy kis lecsó az estére. Hogy-hogy nem, a próba előtt sikerült egy néhány kilós harcsát fognunk, s mivel nem ettünk még a Balatonból fogott harcsa húsából, jött az ötlet, hogy a két ételt összehozzuk. Hát azt kell mondjam, megérte. 

Hozzávalók:
1 szelet szalonna
hagyma
paprika
paradicsom
harcsafilé

Elkészítése roppant egyszerű, a szalonnát apróra vágom, üvegesre párolom, hozzáadom a felkarikázott hagymát, azt is üvegesre párolom, majd jöhet a karikára vágott paprika és paradicsom, mielőtt kész sózom, majd hozzáadom a harcsafilé szeleteket, néhány percig főzöm, majd jóízűen elfogyasztom.
Balatoni harcsakóstoló
Jó étvágyat!


4. MENYHAL BUNDÁZVA

Bundázott menyhal vegyeskörettel
A kedvenc ételem halból, a bundázott menyhal. Húsa igazi kuriózum, szálkamentes, rendkívül ízletes. A hal megfogása igazi férfiembert kíván a parton, téli estéken a dermesztő szélben, több fokkal nulla fok alatt ácsorogva, átfagyva menyhalra vadászva....A hal megérdemli, hogy igazi nemes étekként bánjunk vele, ami nagyrészt nálunk a tálaláson, a körítésen teljesedik ki. Évek óta menyhal kerül nálunk a karácsonyi ünnepi asztalra. Jöjjön a recept:

1 db 1,5-2 kg-s, vagy több kisebb méretű menyhal
liszt
tojás
zsemlemorzsa
egy pohár tej

A körethez burgonya, vagy rizs, vegyeszöldséggel, a díszítéshez zöldségek, a mártáshoz fokhagyma, tejföl, szárított zellerlevél, citrom

Ínycsiklandó
A halat megnyúzom, fejét levágom, alaposan átmosom, több darabra felvágom, majd tejben megáztatom. Ezt követően az ismert módon bepanírozom, friss olajban kisütöm. A köretet elkészítem (tört krumpli, krumplipüré, vegyes zöldségköret, vagy rizs). A mártást elkészítem úgy, hogy a tejfölbe fokhagymát nyomok, szárított zellerlevelet morzsolok, citrom levét csepegtetem. Mikor minden kész, tálalok. Van, hogy desszert is készül hozzá, általában vaníliapuding szederrel, tejszínhabbal....

Ehhez az ételhez nagyon jól passzol a száraz Balaton-felvidéki fehérbor. Ebben az esetben a Fáró pincészet szürkebarátját ajánlanám.

Jó étvágyat!


5. PAPRIKÁS LISZTBEN FORDULT SÜLT KESZEG

télen is jól fogható a keszeg
Ez a legismertebb, a legegyszerűbben elkészíthető, szerintem az egyik legfinomabb halételünk. Többnyire télen szoktam nagyon szeretni, mikor egy kissé megenyhült időszakban egy pár órás peca alkalmával szépen be lehet fogni tenyeres keszegekből. Frissen a legfinomabb.


Sütni frissen a legjobb (a háttér még hóban)
Hozzávalók:

2-3 kiló keszeg (bodorka, karika, vörösszárnyú, dévér, jász, paduc, vagy szilvaorrú, esetleg kárász)
liszt
paprika
olaj

A halakat megtisztítom, a haltesteket mindkét oldalon sűrűn beirdalom, majd besózva állni hagyom. Egy óra múlva a sótól kimosom, addigra az apró szálkák elpuhulnak. A halakat egy órára egy nagy tál vízbe rakom. Ekkor kidolgozza a halhús a sót. Lisztet pirospaprikával összekeverem, majd ebbe beleforgatom a halakat. Felforrósított olajban a halakat kisütöm. Akkor kezd jó lenni, mikor a bunda elkezd felhólyagosodni. Imádom meccs közben eszegetni, legyen az box, vagy focimeccs. Na ez az étel aztán szereti a folyadékot, azt tartják, a hal életében s még azon is túl szeret úszni. Hát ezt meg tudom erősíteni. A sült keszeghez nagyon jól passzol a száraz és félszáraz fehér, vagy akár a vörösbor is!

Jó adag vacsora
Mindegyik ételhez jó étvágyat kívánok!


Kelt: 2015. év Álom havának 12.-ik napján


2015. december 6., vasárnap

"Mennyé má'..", avagy menyhal és márna horogvégen

"Vajon mi lesz a sorsom?"
Az Enyészet hava, azaz november sokszor változatos élményeket tartogat, noha az ember hajlamos eltemetni ezt a hónapot szürke, ködös, melankólikus, unalmas és lehangoló időszakként. Pedig a november csodás, színekben, élményekben, s akár halfogásban is gazdag lehet!








Bizony a hónap elején még csodálatos élményt nyújtottak a fehérhalak is, s volt egy emlékezetes fárasztásom, mikor a Mosoni-Dunán könnyűszerelékkel megakasztottam egy hatalmas pontyot. Az úgy volt, hogy úsztattunk egy ismerősömmel, aztán az otthonról hozott maradék tojásos nokedlit beszórtam, mert bíztam benne, hogy a halaknak még esetleg ízleni is fog. Elakadásszerű esemény következett be, csak az akadó elindult a vízben. Matchbot, 16-os előkezsinór, 12-es horog nem tette lehetővé az erőteljesebb fárasztást, az ellenfél így is vagy hétszer áthúzott a túlpartra. Mire szák közelébe tereltük a 7-8 kilósra saccolt pikkelyes folyami tőponty, eltelt vagy harminc perc, a karom is zsibbadt rendesen. Szák felett csapott egyet, a horog meg kiakadt, a hal meg szépen lefarcolt.....Uff neki, legalább jót fárasztottam.
Festménynek is elmenne
kis csíkos a "nemzetköziről"
Mivel napközben szinte csak a hétvége egyik napján nyílik mód horgásznom, többnyire este megyek ki, mikor hazaérek a mindennapi robotból. Van amikor pusztán csak sötétedésben, a csillagok fényében gyönyörködöm, számolom a hullócsillagokat, de van, amikor akció van, s sikerül valakit kivarázsolni a vízből. Az esti horgászatok nálam a menyhalak és a márnák utáni hajszát jelentik már ilyenkor. Etetni már nem szoktam a márnákra, jó orruk van, megtalálják szimplán a horgon felkínált csalit is. Persze van meglepetés is, olykor termetesebb sügér fogja meg a babahalat, vagy a halszeletet menyhal helyett.

Gyakran ér az este a vízparton. Ahogy húznak a vadkacsák, ahogy még egy-egy denevér előjön, hogy a nappali napsütéstől megszédült, helyét nem találó lepkék közül vadásszon, ahogy moccan az avar, s száraz zizzenése felkeltse egy bagoly figyelmét, amely néha átsuhan felettem....Este. A fénypatronok két reményt keltő pontként próbálnak a csillagok közé olvadni, fáznak a sötétben. 

mint két szentjánosbogár
S gyakran megtörténik az, ami egy pillanat alatt széttöri az idilli este minden nyugalmát, belekapaszkodik a botba a kapás, s húzza valami lefelé a botot az ágasról.....
61 centi felett, rekordlistás is lehetne
Bár gyakorta előfordul hogy az átlag feletti menyhal kerül horogvégre, azért jócskán kerül ki a vízből az átlag menyhalak népe, a 40-45 centis csapat néhány tagja is.
Színek-1

színek-2
Van, hogy lemerül a telefonom horgászat közben, s épp nincs nálam a fényképezőgépem sem, ilyenkor előfordul, hogy gyenge minőségű vaku nélküli képet még tudok csinálni a telómmal, lámpával megvilágítva a fényképezni kívánt halakat.
fekete hátú fél méteres menyus

Nem túl gyakori, mikor megvan a kvóta
A Lajta is megajándékoz esetenként
Eljött egy vasárnapi nap, mikor az ebédet az én unszolásomra már tizenegy órakor elfogyasztottuk, s kihasználva a napsütést, a család minden tagja lekísért a közeli vízpartra. Csak ilyen kis hamarpecára készültünk, semmi komolyabbra, egy feederbot, egy matchbot úsztatni, csonti, aztán hajrá. Kétórásra tervezett program nem várt eredményeket hozott. Úsztatva semmi, ám a feederbot többször is akcióba lendült. Egy erőteljes rántást követően hajlani kezdett a spicc a víz felé, mikor a napsütés sugarainak bűvköréből eszmélve bevágtam. Meg is lett az 50 centi körüli tettes. Na fog ez menni gondoltam, s.... 
Első támadó
....még szinte felocsúdni sem volt idő, mikor érkezett a következő delikvens, persze hogy folyami torpedó.....Bár ő egy kicsit korábban feladta a történetet, hisz néhány kirohanás után láthatóvá vált, hogy csak egy retúrmarci...

tipikus novemberi kép
Mély lélegzet...

....aztán uzsgyi, már csak a körvonalak látszodnak a kép bal felén
Miután a retur hazament, elküldte az anyját, aki panaszra jelentkezett, hogy hát mi is történt az ő kis csemetéjével itt. Meghallgattam minden panaszát.

Ő már jobban megharcolt a levegővételért
Hamar véget ért a móka aznapra, majd pár nap múlva éreztem, valaki még szót kíván váltani velem ebben az ügyben, ezért a viharos szél és s szitáló eső ellenére kimentem egy órácskára, s lám igazam lett, volt még, aki szerette volna megvitatni velem, vajon mennyire erős a márna november végén-december elején. Hát egyetértettünk abban, hogy rendkívül erős.
Szép az este, még ha hideg is

S mire leírom ezeket a sorokat, már benne járunk a decemberben, ami eddig még nem mutatott semmi zordságot magából, bár ami késik, nem múlik. Addig is találkozunk még valahol, valamikor.......


Kelt: 2015. év Álom havának 6.-ik napján







2015. november 29., vasárnap

Királyhalak a Mosoni-Dunán

Leánykoncér, alias Rutilus virgo, vagy ahogyan itt Szigetközben nevezik, a királyhal! Ezen elnevezés a nászidőszakban, a hal testén látható királytüskék miatt terjedt el. Ezek a királytüskék a nagyobb példányoknál elérhetik a fél centis méretet is. Nem is olyan egyszerű kézbe fogni egy ilyen fegyverekkel rendelkező halat. Sokan nem ismerik, nem is láttak még hasonlót, összetévesztik más békéshalakkal. A nagy Dunán tekintélyes méretű koncérok élnek, de lássuk, milyen is a Mosoni-Dunán és a Lajtán az állományuk.
Két kiló feletti példány királytüskékkel
Mosoni-Duna. Változatos halfauna jellemző erre a kis folyóra, s ennek egyik kiemelkedő egyede a koncér. Néha össze találkozunk eme csodás példánnyal, többnyire békéshalazás közben. Szigorúan védett halfajról van szó. Nem mindig volt ez így, erősen meg is csappant az állományuk, pontosan emiatt. Sokan ma sem hajlandóak tudomásul venni ezt a szabályt, hisz aki évtizedekig büntetlenül fogta őket, az lesz@rja az új szabályokat. Ilyenkor hallani, hogy jász ez fiam, meg hogy nagy bodorka, meg efféle blődségek. A szák pedig csak telik és telik királyhallal, ellenőrzés persze nincs. Miért is lenne. 
Azok a bizonyos királytüskék










Viszik őket sajnos nem csak az idősebb a "régi" szabályok szerint "szocializálódott" horgászok, hanem sajnos a fiatalabb nemzedék is "eltanulta" a koncérok hazavitelének művészetét. Néhány békéshalakról szóló bejegyzésemben említést tettem a koncérokról, felületesen súroltam is ezt a témát. Most lássuk, mi a helyzet a Mosoni-Dunán. Itt többnyire a fél kilóstól a kilós példányok akadnak horogra. Ám nem lebecsülendő az, hogy az ember néha belefut a kétkilós, vagy annál nagyobb példányokba is, amelyek eddig csak a nagy Dunán való horgászatok alkalmával fordult elő. 

Ne sajnáljuk visszaengedni
Gondolva a jövőre

Elmosódó körvonalak, mikor visszatér őkelme a folyóba
Vissza a feladónak
A sok hazavitt példány ellenére azért látható, hogy erősödik az állomány, szépen terjed ezen a kis folyón a királyhalak uralma. A kérdés az, hogy meddig. Nem először és nem egy helyről hallottam már ebben az évben, hogy jövő évtől leveszik a halat a tiltott halak, a védelem alatt állók listájáról, s szabadon foghatóak majd. Attól tartok, vége lesz akkor az uralmuknak, az Imperium Rutilus Virgo összeomlik majd. Remélem, ez nem fog bekövetkezni.
Hosszúkás megnyúlt izmos test




Most essen néhány szó erről a kiválóan erős, sportos halról, mert azért akarva-akaratlan mostanában egyre gyakrabban összeakadunk egymással. A koncér ereje nem ér fel a pontyéval, a márnáéval főleg nem, de azért nem sokkal marad le mögöttük. Kicsit erősebb a jásznál. A koncérok teste megnyúlt, áramvonalas, a sodráshoz alkalmazkodott. A nagyobb példányok kitartóan erőteljesen védekeznek a horgon, meglepő kitörésekre is képesek, bár a hideg vízben erejük érezhetően kisebb. A hal télen és nyáron is szívesen felveszi a csontit, a gilisztát, s a csemegekukoricát.  A koncércsapatok szívesen összeállnak a szilvaorrú keszegekkel, paducokkal, jászokkal. A nagyobb egyedek viszont csatlakoznak olykor a pontyokhoz és a márnákhoz is. Nappali hal,éjjel még nem sikerült fogni őket, szeretik a szép napos időt, a vízoszlop teljes magasságában számítani lehet rájuk. Kapásuk rendkívül erőteljes, odavágós, hirtelen elhúzós, vagy feederbotot ágasról lerántós. Volt rá példa, hogy a nyelet derékmagasságban tudtam elkapni, márnára gyanakodtam, miközben csupán "csak" egy két kiló feletti koncér volt. 
A merítőszákot is gyakran végigéri

Téli időszakban, mikor minden egyes halfogás örömet okoz a horgász számára, igencsak derűssé tudja tenni néhány koncér, szép kapásokkal, fárasztásokkal a nyarat idézi a fagyott újakkal a nyélbe kapaszkodó horgász szívében. Nehéz meghúzni azt a határt, amikor az ember úgy dönt, összepakol, mert védett halak többszöri kifogása esetén el kell hagyni a horgászhelyet. Nehéz, ha 8-10 szilvaorrú, 5-6 paduc, néhány márna közt megjelenik 4-5 koncér is. 

Hogy mi lesz a királyhalak jövője? Yoda mester szerint a jövő ködbe burkolózik....:)

Mindenesetre biztató az állomány növekedése, s akarva-akaratlan tapasztalja az ember, hogy terjednek, s tekintélyes nagyságúra is megnőnek a kisebb folyóvizeken is. 






Januári csendélet

46 centi felett "kinövi" a merítőt

Szép halak. Sokaknak fogalmuk sincs arról, hogy milyen csodás élőlények élnek mellettük a folyón. Sokan nem ismerik a folyót, a folyóban levő életet, s vannak, kik folyóparton lakva csak annyira tisztelik a vizet, hogy nagyteljesítményű motorcsónakjukkal végig-végigszántva a vizet, részegen üvöltözve megmutassák, ők az urak, mert a pénz mellettük van. Van aki talicskaszám borítja be a szemetet a kertje végén levő Lajtába, Mosoni-Dunába, mert elviszi azt a vízi szemétszállító szalag......Ellenőrzés? Ne vicceljünk. Fehér hollót gyakrabban látni....

Szerintem nem ezt érdemlik ezek a halak, köztük a királyhal sem. Inkább vigyázzunk rájuk, bánjunk úgy velük, mintha valóban uralkodók lennének! ....


Kelt: 2015. év Enyészet havának 29.-ik napján













2015. november 20., péntek

Mosoni csukák nyomában

Csukapofa-cukipofa
Ritkán jut időm csukákra pergetni. Vagyis inkább mindig jön valami hír, ami megdobbantja a szívem, elvisz más irányba. Hallom hogy megy a ponty, eszik a márna, jól nyomulnak a paducok, szilvaorrúak, meg aztán ilyenkor hajszolom a menyusokat, és mire időm lenne pergetni, már besötétedik, s fuccs a csukeszok utáni vágyakozásnak. Hiába, ez van akkor, amikor egy horgász nem szakosodik, hanem szeret mindenféle folyami halra horgászni, nehéz is eldönteni, mikor mire horgásszak, hisz szeretek pergetni, keszegezni, úsztatni, márnázni, menyhalazni, harcsázni......De dönteni kell, s a döntés végre megszületett.
Végre kiszorítottam egy napot, amikor pergetőbotomat és táskámat magamhoz véve megvallathattam néhány helyet, hogy vajon hogy is állnak a krokodilpofájúakkal.
Párát lélegző folyó szemben a ruganyokkal
Csalik tárházával felfegyverkezve indultam a hajnalban, mikor épp hogy megvirradt még, s a Mosoni-Duna hajnali párafelhőt kilélegezve lomhán simogatta a part menti kövezéseket, s odébb kissé a fák vízbe nyúló gyökereit. Alig vártam, hogy vízbe vessem a piciny körforgót. Aztán a kanalat, aztán a twistert, gumihalat, s mindenféle szerkentyűt, a dupla forgós spinner bait is eredménytelenül siklott ki a vízből, mikor arcomról már lefagyott a mosoly, hisz több ruganyt is átvizsgálva, több csalival is kísérletezve eredménytelen maradt minden próbálkozásom. Vajon mi lehet a hiba? Megvan. Túlságosan berozsdásodtam, meg aztán nem is vagyok kifejezetten pergetőhorgász, rossz helyen rossz csalit húzok, vagy esetleg nincs is csuka a környéken, mert már az előttem levők kifogdosták őket. Míg ezen gondolkodtam, automatikusan dobáltam és húztam a rugany oldalát, a visszaforgót, az elvágó vizet, a víz tetején megakadt uszadékmező széleit.

Közben szépen kisütött a nap. Eközben tovább folytattam gépies mozdulatokkal a víz átvizslatását, mikor mintha valami odavert volna a csalinak. Hamar újradobtam, egy ősrégi nevenincs kis zöldes színű wobblert, s érkezett is pontosan az előző akció színhelyéről egy erőteljes rávágás, majd egy kis harc, s már parton is volt egy kis csuka.

Az első támadás a kis zöldikére
A következő dobásokra semmi válasz nem érkezett. Csalit cseréltem, s egy kétrészes sárga színben pompázó wobblert kezdtem táncoltatni a rugany felső részén, mikor arra is kapás érkezett, s egy éppen méretes kis kroki küzdött, hogy szabadulni tudjon a horogtól.

No akkor megvan a recept, kellett egy kis napsütés és megindultak, mégis stimmel minden, reménykedni kezdtem, hogy lesz még kapásom. Ez a rugany nem adott több halat, nosza, átsétáltam a másikra, s ott is próbát tettem a kétrészessel. Az első dobást követően szinte nem is húztam két métert a csalit, mikor szintén rávágás és csukafogás következett!
Éppen méretes a sárga kétrészesre, lenyűgöző színek
Na persze, már megint egy kiscsuka, nem gond, jól elvagyok, lesz itt még élmény. Legalábbis ebben bízom, de más a bizalom, a remény, s más a valóság. Szerencsére az álmok néha valóra válnak, mégha kis mértékben is.
tetszett nekik a sárga kétrészes
A sárga nem adott több halat, ezért úgy döntöttem, hogy egy fűzfalevél formára hajazó támolygóval teszek próbát. A második dobásra ráragadt valami, s máris kezdődhetett a fárasztás, ami nem tartott sokáig, hisz a tettes itt is csak egy bicskacsuku volt.

Ha van csuka a környéken, ennek a támolygónak nem áll ellen
Lassan elfogy az időm, s a fák alá még be se néztem. No gyerünk odébb, itt amúgy is csak kiscsukák vannak, néhány lépés és lent voltam az erdő alján. A párától nedves avartól igencsak csúszós partszélen óvatosan lépkedve egy visszaforgó szélét dobtam meg, dobtam? Inkább csak odalendítettem a csalit, hisz a part menti növényzet a dobást nem tette lehetővé. A negyedik "dobásra" megérkezett a kapás, s máris a víz tetején kifliformákat megjelenítve próbált szabadulni a horogtól egy csuka, amely szintén az aprónépből való volt.

A jövő nemzedéke...
Szerintem erre a napra elég is volt a pergetés, hisz bármit elkövettem, csak kiscsuka jött, kivéve egyet, ami szintén csak ifjonc volt, s alig haladta meg a törvényes kifogható méretet. Természetesen minden kis ragadozó esélyt kapott a további növekedésre, én pedig szép élményekkel térhettem haza, hisz az idő is szép volt, a november színei elkápráztattak, a halak is kapókedvüknél voltak, fogtam is, s elégedetten konstatáltam, nem rozsdásodott be még kezemben a pergetőpálca sem....








Kelt: 2015. év Enyészet havának 20.-ik napján