Ösz húrja zsong, jajong, busong..

Az "Amazonas" kincse

A fák koronája engedelmesen fejet hajt a nagy égi festőművész ecsetje előtt, s a fák boldogan rázzák fejüket, el-elhagyva egy-egy színes hajszálat. A késő délelőtti napsütésben örömmel táncolnak a kósza szélben a színes zörgő falevelek, s vaskossá gyúrják az avart. A szarvasbikák hangja lassan elhal a hajnal ködben, az erdő nem zengi már öblös dalukat. Elcsendesedtek. Egyre halkul a világ. Hajnalonta  vastag vízcseppek guggolnak az ökörnyál szálain, s dideregnek a pókok a levelek alatt.. A galagonya, s a csipkebokrok vöröslenek az erdő széleken, s gombák kacsintanak össze, egy esős nap után, miközben a kosaramba ugrálnak boldogan.

Aranyló naplemente

A város felett egyre több kéményből felszálló füst egyesül, s veszekszik a leszálló köddel. Kopott kövezett utcákon fejkendős asszonyok túrják a parazsat, s a pernyével együtt magasra száll a sült gesztenye illata is. Egyszer-egyszer a hajnalban pedig először kúszik rá a dér fehérsége a gát tövében kushadó kis legelőre. A nyár zsivaja után pedig oly mély a csend, mintha egy nagy lélegzetet venne a világ, mielőtt téli álomra szenderülne.

Nekem, ez az ősz...😍

A várost elhagyva a folyópartokon van igazán nagy nyüzsgés. Kései kajakcsapatok verik fel a folyók nyugalmát, s űzik messzire a jobb halakat. Néhol még egy-egy újgazdag ficsúr húzatja a tengerjáró motorcsónakját a kis folyón, vagy épp a jet-skí ver félméteres hullámokat, s lehullott avart, ágakat mos a vízbe. Sokáig tart a szezon...

Zord figura

El, el, el a várostól, minél messzebb, vadabb, elhagyatottabb,kisebb, hinarasabb vizekre. 

Meglepetéseket tart a hínármező

Elkapta

Alig észrevehető

Hinárlakó ballerka

Hosszú, mint a jegenye

Mosolyok

Hinárlakó ő is

Alig csíkozott pizsis

Láb alól

Minél nagyobb a kanál, annál csábítóbb

Portré

Megosztják a hinarast a csukákkal

Csónakból mindig lenyűgöz az erdőt átszelő vízi országút

S vajon a folyókhoz érve, mit találok? Csendet, nyugalmat, életet, vadvízi halakat. Ember itt még nem hagyott oly mély nyomot a természeten, mint az urbanizálódott városok környékén. Itt nincs rajtam kívül senki, csak a folyó, s az élővilág. Ide szeretek kijönni. Amíg még megvan ez a hely.

Alkonyban a hinár alól

A csónakom halkan szeli a vizet, elektromos motor zaja nem veri fel az idillt. A part menti bokrok csodalatos színekben pompáznak, s sűrű avarszőnyeg terül el némely folyókanyarulatban, egyesülve az erdei avarral. Veszélyes, ki óvatlanul az erdő felől lép, könnyen vízbe suppan.

Csavart csuka

A hínármezők lassan a mélybe roskadva adják át magukat az elmúlás kötelezettségének. A töklevelesek is sárgulnak  majd lassacskán eltűnnek. 

Olykor haza is kerül

Minden figyel. Balra tőlem egy szürke gém les rezzenéstelenül, odébb egy egerészölyv  gubbaszt egy ágon. Az erdő figyel. A folyó is. Mint egy kis erdei vízi országúton közlekednék. Halak. A halak pajkosan ugrálnak a csónak mellett, együtt úszva, vagy épp versenyezve vele. Meglepetésemre fél méter feletti balinok is meg-megnézik a csónakom közelről, majd eltűnnek egy közeli hínárfoltban.

Bármi, c sak nagy kanál legyen

A pergetőbot sűrűn dolgozik a partról is, s a csónakból is. Bizony szépen gyűjti a trófeáit, amelyek ilyen élő trófeák, hisz a megfogott halak 90 százaléka szabadon úszhat tovább. Néha egy - egy pecsenyecsuka hazakísér, de egyre ritkábban. Talán ahogy öregszem, egyre inkább becsülöm az életet, a vadvizeken termett életet. Ki tudja....

Mi lesz a sorsom?

Szabadság, nekem is

November kezdete

Megállok olykor, s partra szállva gyönyörködöm a csillagokban, s feszült figyelemmel kísérem a két bevetett fenekezőbot végén  kapaszkodó fénypatront, hogy vajon táncba kezdenek-e. S néha igen. A folyóvizek mágikus ősi lakója, az egyetlen édesvízi tőkehal, a menyhal már érezteti, hogy benne vagyunk az őszben, s bizony emlékeztet arra, hogy lassacskán eljön a mi időnk. A menyhalak kíváncsiak, vajon annyi év, s annyi este után kíváncsi vagyok e még rájuk? S én nem habozok, teszek néhány próbát, mi is most a kedvenc eledelük...

Manók lakhelye

Sokan a menyhalakkal azonosítanak, no nem a hasonlatos szakállunk miatt, hanem talán az évtizedekre visszanyúló kapcsolatunk miatt...

Ki is tudhatja....

Kelt: 2023. év Enyészet havának 6.-ik napján