Mosoni Horgász: Erdők alatt, bokrok tövén, rejtezik a kincs

Hát nem gyönyörű?

Oly gyorsan elröppent az év. Az imént koccintottunk egy boldogabb új esztendőre, s észrevétlen óévvé vénült, megráncosodott a december vége. Reményekkel telve kezdődött, emlékszem, a telet már hírből sem ismerő satnya január. Folytattam az erdőjárást, kóbor lovagként feltűntem hol itt, hol ott Szigetköz, s a Hanság erdeiben. A természetjárás, az erdőkkel-mezőkkel való összhang, mindig is vonzott. Amikor kijutottam a fák közé, sosem mulasztottam el megköszönni azt, hogy együtt dobbanhatott a szívem a földdel, hogy együtt lélegezhettem a fákkal, együtt dúdoltam kellemes dallamokat a folyók pajkos hullámaival, s hálás voltam, hisz hozzájárult a természet az egészségemhez, tiszta levegővel, esetleg kincsekkel, gombákkal, gyümölcsökkel, fűszer és gyógynövényekkel ...

Az erdőből áradó szeretet, türelem magával ragadott minden egyes alkalommal. Nem csoda, hogy gyakorta visszavágytam a fák közé.

Gombák nélkül nem élet az élet

Szigetköz és a Hanság nem híres gombatermő vidék. Állítják a "szakemberek". Hát lássuk, igazuk van e .....

A teljesség igénye nélkül nagyjából így zajlott az év:

2025-ben 94,731 kg erdei gombát, összességében több tíz kilónyi gyalogszedret, csipkebogyót, bio almát, húsos somot, medvehagymát, zamatos turbolyát, vadcseresznyét, ringlószilvát, faepret, fűszer és gyógyteanövényeket adott az erdő. Vagyis adott volna többet is, de ennyire volt szükségem. Sosem feledem a féllábszárig érő medvehagyma mezőket a tavaszban, az őszi gyűrűs tuskógomba dömpinget, amikor is annyi gomba volt, hogy szó szerint lépni nem tudtam tőlük, a várost jól tudtam volna lakatni. A tavaszi som és galagonya virágzást, a gyöngyvirágos hajnali erdőillatot. A nyári esők után tömegesen megjelenő szegfűgombák illatát hozza orromba most is egy emlék kép. Az erdőben, mezőkön megtett kilométerek, mennyisége mérhetetlen, az erdő szeretete, az egészséghez való hozzájárulása megfizethetetlen....

A képek alatti kis szösszenetek felidézik az évem

Szárazon, hó nélkül nem túl hidegen indult a január

Némi zöld akad a télen is, ha nem fedi hó

Az a kevés hó megbújik itt-ott

A gombászkések felkészültek a szezonra

Február elején már megjelent a medvehagyma

Nem sokkal később friss zöldet hordhattam haza, zamatos turbolyát és medvehagymát

A zamatos turbolya mellé a tél végén akadt némi kései laska, júdásfülgomba és téli fülőke

Aranyos rezgőgomba pompázott a koratavaszban

Hamarosan viragba borult a som

A ráncos tárcsagombától volt, hogy lépni sem tudtam

Idén kevés kucsmagombát tudtam szedni

Nehéz volt meglátni a medvehagymamezők közt

A gyöngyvirág illata áprilisra bejárta az erdőket

Egyik kedvencem a rőt fagomba

Igazi gombaforma

Ilyenkor szeretem a legjobban a sárga gévagombát, amikor meg purhabszerű

Pisztric, avagy bagolygomba. Csak fotózni szeretem, noha ehető, nekem nem jön be az íze

Vaskosan adták a gyümölcsöt az eperfák júniusban

Teának való hársvirág is szárításra került, kell a télre, a megfázásra készülni már júniusban is

Itt is megjelent a szamócára hasonlító indiai vadpimpó

Júliusban elkezdett érni a szeder. Természetesen nem voltam rest sokat robogózni, hogy a legjobb helyeken gyűjtsem be ezt a nagyszerű vadgyümölcsöt

Fürtökben adta az éltető vitaminforrást a szedres

Egy Duna parti vadon nőtt almafa is ellátott gyümölcsével

Augusztusban beindult a szegfűgomba

Megjelent a pöffeteg

Hébe-hóba akadt közönséges petrezselyemgomba is

Augusztus végére beérett a som

Megannyi vad gyümölcs

Nekem édes a som, aki éretlenül eszi, annak fanyar

Lett som szörp és lekvár, amely utóbbi a vadételek elengedhetetlen kísérője

A mezők ontották a szegfűgombát, a szárítógépem majdnem csapágyasra járt a hetek alatt

A deres taplógomba szépsége mindig lenyűgöz

Esők híján kevés volt a nyári laskagomba, az is hamar megkukacosodott, megbogarasodott, de azért akadt, amit eloroztam a besték elől

Hejj, roskadozik a kökénybokor a gyümölcstől

Sok volt a bimbós pöffeteg, ha néha eleredt

Akár a mellek

"Dobverő" állapotában is kedvelem

Nagy őzlábgomba, kései laskagomba, rizike a kosárban

Nagy kedvencem a rizike

Majd 3 kg csipkebogyó, teának került leszánva

Rizike csapat

Galambgombákat csak fotózom

Szeretem a júdásfülgombákat

Októberben megjelent a kései laskagomba

Október elején már belefutottam téli fülőke hírnökeibe

Társbérletben a téli fülőke és a kései laskagomba

Őszi csendélet, amikor gazdagon adnak a fák

Ha van eső, a gyűrűs tuskógomba extra méretet ölt

Tipikus téli fülőke csoport

Szerintem itt egy manó lakik a gyökerek alatt

Őszi vegyes

Megkapta a jég a füleim. Le is törtek🤣🤣

Harkály tintagomba

Olvadó hó az öreg gyűrűs tuskógombán, tipikus november végi idill

Mindent hallanak a fák. Ilyen fülekkel nem csoda ..

December elején sem enged haza az erdő üres kosárral. Júdásfülgomba, gyűrűs tuskógomba, kései laskagomba, téli fülőke, zamatos turbolya

Gyógyhatású lepketapló csimpaszkodik fel a törzsön, egyre feljebb

A gáoldal néha ad csiperkét is

Sokszor rámsötétült

Sok gombát adtak a bálványfák

Szeretem, ha több gombafajjal rakom meg a kosaram

Az Istenek nem a templomokban, a rideg falak közt lakoznak. Kint az erdőn mindenhol körbevesznek. A nap, a hold, a csillagok, őseink szelleme, az ősi magyar Öregisten, földanya, Boldogasszony, s Hadúr, a manók, tündérek, lidércek, törpék, keremetek..... Figyelnek, olykor vadak bőrébe bújva, vagy madárként ücsörögve, árgus szemekkel lesve egy faágon. Cselt vetnek, gúnyolnak, becsapnak, vagy jutalmaznak. Elveszik az időt, egy szemvillanás csak, de már órák telnek el, s közben incselkednek, próbára tesznek, büntetnek, vagy segítenek. Ha tiszta a szív, jutalmaznak. Én áldozok nekik vérrel, izzadtsággal, jóindulattal, tisztelettel és alázattal, de nem térdet hajtva, hanem mint egykori őseim nyílt tekintettel őszintén, büszkén, magamat kihúzva, mégis megtisztelő, csendes alázattal irányukba...

Eltellett az idő, elvásott ennek az esztendőnek is a gúnyája. Rojtosra járódott a nadrágszára. Kifeslett hamar a nadrág zsebe. Kigurultak belőle a kincsek ...