2015. október 28., szerda

Balinozás kissé másképp

Darabos fenekeszeg Rajkáról
Balin, őn, fenekeszeg, vérkeszeg. Kinek ahogy tetszik, de mindannyian egyre gondolunk, a ragadozó életmódra áttért fogatlan pikkelyesre, amely látványos rablásaival elkápráztat minket folyón és tavon egyaránt. Mindenkinek ismerős a víz felszínén széles köröket leírva támadó a küszöket a felszínre verő, többször odavágós jelenet, amelynek elkövetője nem más, mint a balin!


Balinrablás. Hány és hány horgásznak jut eszébe ilyenkor, hogy jaj de jó lenne megfogni, hogy is fogjam meg, mi is legyen, mit is kell tennem ennek a célnak az elérése érdekében. A balin megfogásának legelterjedtebb módszere a pergetés. Véleményem szerint a legsportosabb is. Szinte egész iparág épült ma már a balinos műcsalik gyártására, számtalan típus, forma, és szín létezik, amit felsorolni is komoly, ha nem lehetetlen feladat lenne. 

Az Öreg-Dunában is szép balinok élnek
Van, hogy felszíni csalival kaphatjuk el a balinokat, van hogy süllyedő, s van, hogy a fenék közelben vontatott twisterre, wobblerre vág oda cefetül. Mert aki már fogott balint, az jól tudja, hogy a kapása rendkívül erőteljes, gyakorta szinte kitépi az ember kezéből a botot.
Túl a 60 centin









Az őn van mikor óvatosabban eszik, s a hirtelen odavágást megelőzi egy-egy odapöccintés, de van, hogy itt meg is áll a történet. A balin ravasz. Erre én is rájöttem, előfordul, hogy csapatokban randalírozik és figyelembe se veszi a műcsalival pergető horgászt. Mit is lehet ilyenkor tenni? Nekünk is ravasznak kell lenni. Könnyű ezt mondani, de mit is csináljunk?

Persze ha csak pergetőbot van nálunk, és mindent végigpróbáltunk, a helyzet nehezebbé válik. Ezért megosztok egy-két olyan történetet is, amikor nem a pergetéses módszer hozott eredményt. Sokszor olyankor is sikerült balint horogra kapni, amikor nem is volt sejthető a balin jelenléte, ugyanis nem jellemezte látványos rablás a vízfelszínt...
Az ágvizekben is élnek darabos őnök
"Egy jó fogás" 
Bizonyára előfordult már mással is, hogy úszózás, vagy feederezés közben az etetésen, megjelent egy balin és űzte, verte a küszöket, keszegeket, szinte lehetetlenné téve az úszós, vagy a feederezős horgászatot.
Egy alkalommal feederezés közben a bedobást követve, ahogy az etetőanyag oldódni kezdett, megjelentek az apróhalak, s velük együtt azonnal a balin is, ami szanaszét zavarta a vizet. A negyedik dobásnál elszakadt nálam a cérna. Valamit kezdenem kell. ez már tűrhetetlen. Pergetőbot persze nem volt nálam, minek is, hisz nem pergetni készültem. (mindig az hiányzik, ami épp otthon van, szerintem ezzel nem vagyok egyedül). Mit tegyek ilyenkor? Hogy lehetne ezen a helyzeten úrrálenni? Megvan!. Vad ötlet, nem mindennapi, aki látná biztos a hasát fogná a nevetéstől, de működik! Hisz ésszel éljen az ember! Nagyjából méter hosszú előkezsinórra egy kisebb süllőzőhorgot kötöttem, majd ezt csatlakoztattam egy körforgón a főzsinórhoz, amelyen már helyet foglalt az eddig is ott helyet foglaló csúszóra rakott feederkosár. 
A zavaros vízben is eszik, őn a hínár mellől küszfarokra
A kosarat etetőanyaggal megtöltöttem, a horogra egy élő küszt akasztottam, s a cájgot a sodrás széléhez dobtam. A bedobást követve megismétlődött az előbbi jelenet, jöttek a küszök, majd jött a fenekeszeg. Mit kapott el? Hát persze hogy azt a küszt, amelyik nem tudott szabadulni! S kezdődhetett a fárasztás...

Később variálni kellett, mert gyanús lett nekik ez is, ekkor jött a halfarok, amiért egyszerűen meg vannak őrülve! Ahogy a sodrás meg-meglibbenti a hosszú előkére kötött halfarkat, ami nagyjából 30-40 centire az aljzattól lebeg, oda-odavert neki a balin. De sok esetben főként szeptemberben a nagyobb sügerek, sőt egy esetben egy 32 centis garda is lépre ment..

Természetesen később már elmaradt az etetőkosár, amit tányérólom váltott fel. Már nem lepődtem meg amikor harcsa, sőt csuka is jelentkezett az így felkínált csalira...
Eddigi rekordbalinom, egy igazi "öreg", 64,5 cm, szinte odaképzeli az ember a fogakat
Mindenki előtt ismert, az ólom nélkül úsztatott snecizős módszer, ami abból áll, hogy hosszú előkén a sneci orrán átszúrt süllőzőhoroggal próbáljuk megfogni a fenekeszeget. Van, hogy a halat, hogy a felszínen tartsuk balingolyót, vagy más könnyítő eszközt, akár egy darab hungarocelldarabot, esetleg úszót használunk. Sokszor ez is eredményes. Folyón némileg könnyebb a helyzet, a víz sodra segítségével nagyobb területet vizsgálhatunk át.

Nőj nagyra!
Úszózás közben sem volt ritka, hogy a felkínált giliszta, csonticsokrot balin ragadja el, sőt voltak időszakok, amikor a csemegekukorica is megtetszett "Őn-őkelmének". 
Ifjú horgász nagy balinnal, érthető az öröm
Volt rá példa, hogy órákig vallattunk egy környéket hárman is pergetve minden nemű eredmény nélkül. Akkor elő a feederbot, horgásszunk a békés halakra. Bedobás közben a süllyedő csonticsokrot elkapta egy fél méteres balin...pff. Ez ilyen.








Tavaszi ifjonc portré némi hóvirággal a Mosoni-Duna partján


Tavasszal gyakran tapasztalom, hogy a kora tavaszi úsztatós keszegezős horgászatok alkalmával a kölyökbalinok nagy számban sündörögnek az etetés körül, ilyenkor gyakran elkapják a más fehér halaknak felkínált csalétket. Viszonylag hevesen védekeznek a horgon, ám az erő hamar elszáll, a hideg vízben még nem olyan izmosak, bár így is szép élményt ad a kifárasztásuk. 
Februárban hamar elszáll még az "erő"
Mindenesetre én jobban szeretem a pergetést, igaz, hogy a fentebb felsorolt "extrém" módszerek is lehetnek eredményesek, mégis, a vontatott műcsalis peca az igazi, már csak a kapás pillanatában hirtelen szétáradó adrenalin, a fárasztás, a látvány miatt is...
Zsilipek alatt mindig érdemes próbálkozni
Hogy milyen íze van a balinnak? Sajnos, de egyben szerencsére is, nem tudom. (ebből adódik, hogy balinos receptbejegyzést ne is várjon a kedves olvasó tőlem). A fenekeszegek sorsa mindig amnesztia. Így is sokat elvisznek közülük, amit gyakran saját szememmel is látok. Az még oké, hogy néhány megfogott balinból elvisz egyet a horgász. De hogy hármasával, merthogy "megvan a kvóta", meg "ha már felbenzineztem idáig", meg "legalább visszajön az eldobált műcsalijaim ára" hangzatos címszóval verjék bilincsre őket...na ezt nem veszi be a gyomrom....
Bukók alatti kövezés környéke is ígéretes hely lehet
Mindezek oda vezetnek, hogy a jól bevált balinos pályáim évről-évre sivárabbak, szegényebbek. Bár ritkán horgászom rájuk, egy kis idővel, fáradtsággal újabb helyeket fedezhetnék fel, ez elgondolkodtat, hm... nem is olyan rossz ötlet....





Kelt: 2015. évben, Megvető havának 28.-ik napján


1 megjegyzés: