Napok óta csak sejteni lehetett merről próbál utat törni a nap sugara, hogy megérinthesse a rozsdabarnára színeződött alá-aláhulló falevelek alkotta avarszőnyeget. Ősz. Sokunk ilyenkor szögre akasztja a feeder és matchbotokat, legfeljebb spiccbottal űzi az apró keszegeket, hisz benne járunk szépen a csukák szezonjában, s a süllők is aktívabbak talán, rájuk gondolva jut csak eszünkbe békéshalak után kajtatni. De nem feltétlenül kell felhagynunk a békéshalak horgászatával!
 |
| Lombját vesztett erdő a túlparton |
A hűlő vízben érdemes próbálkozni, igaz nem nyár van már, s nem minden napszakban csalhatók horogra a folyó békés lakói. Érdemesebb akkor próbálkozni, mikor a nap összeszedve minden erejét átszúrja a makacs szürke ködgomolyagot, s diadalmasan rámosolyog a tájra, s sugaraival belehatol a tisztuló, áttetsző vízbe...Az utóbbi időszakban két ilyen alkalmat sikerült elcsípnem, s nem is hozott rossz eredményt a horgászat.
Első
Az első alkalommal a Mosoni-Duna egy enyhe ívű külső kanyar végén próbálkoztam, ahol a tőlem 8-9 méterre levő sávot úsztattam meg bolognai bottal. Etetés rendkívül egyszerű volt, fél kiló folyóvízi sajtos piros etetőanyag, némi csemegekukorica, áztatott kenyér, kevés csonti, s pár marék vakondtúrás alkotta elegy képezte a bázist.
 |
| első dobásra, retúrmárna |
Csali az csonti volt, bár néha próbálkoztam csemegekukoricával és gilisztával , de mivel azok nem hoztak eredményt, maradtam a csontinál. A horgászatra 2-3 órát szántam. Azalatt kellett valamit becserkésszek. Néhány gombóc bedobását követően 2,4 méteresre állított úszós szerelékem a vízbe juttattam, s alig két métert haladt az úszóm az árral, amikor valami a víz alá merítette az antennát.
A bevágás azonnal ült, s meglepő erővel védekező folyólakó kezdett harcot velem. Néhány perc múlva szákba tereltem a 36 centis méreten aluli márnát! Hűűű, fog ez menni, hisz első dobás, első úsztatás és már jött is a hal. Finom szerelékkel még egy ilyen kisebb márna kifárasztása is sportos feladat, igénybe veszi az embert, megterheli a gyengébb zsinórt.
 |
| Éhes kisdomi fenékről |
Én általában minden fogott hal után dobok egy gombócot az etetésre, hogy a halak ne kedvtelenedjenek el a fárasztás okozta ramazurit követően. Most is így történt. Néhány úsztatás után ismét határozott kapás, bevágás, fárasztás volt, s hamar a partra került a kisdomolykó.
Hamar újracsaliztam, s elgondolkodtam, hogy a víz felszínén bogarakat hajtó domolykók rovarok tömegeinek eltűnése miatt a fenék közelébe kényszerülnek csipegetni. Míg mindezt végiggondoltam, egy izmosabb úszóelhúzást követő jobb fárasztás eredményeképp partra segítettem egy szebb domolykót.
 |
| darabosabb domi, már szákolós |
Szinte fel sem eszméltem, jött a következő domi, majd a visszaengedését követően varázsütésre eltűntek.
 |
| jövő bajnoka |
Tíz perces kapásszünetet követően, mikor már azt kezdtem hinni, hogy aznapra nem lesz több hal, két bukdácsolást követően kissé megmerült, s megállt a sodrásban az úszó. Bevágtam.
 |
| vésett ajkú felfeküdve |
Nohát, egy vésett ajkú paduc! Nosza gyorsan újradobtam, hisz egyedül sosem járnak, itt lehetnek a társak is. Bedobás, fél méter úsztatás, s már tűnt is el az úszó.
 |
| szenzációóóóóóóóós |
Micsoda csodás példány! Jellegzetes orr, jellegzetes kapás, s küzdelem a horgon. Jött még egy, meg még egy, már nem is számoltam, több példány akasztást követően fordult is le a horogról, majd lassan elhagyták a pályát...
 |
| paduc a horgon, falevélrengeteg a vízen |
Csodás élmények ezek, s a nap hamarosan erőt vesztve halványulva eltűnt a hátam mögött, erősen hűlni kezdett a levegő, s úgy döntöttem, mára vége.
Második
Tegnap november nyolcadikán vasárnap erőteljes felmelegedéssel riogattak a meteorológusok, ígértek fűt-fát, ahogy szoktak, de leginkább +20 fok feletti hőmérsékletet. Most vagy soha! Egy reggeli horgászat terve körvonalazódott gondolataimban, s vagy-vagy alapon felkészültem. A változatosság kedvéért a Mosoni-Dunán most egy belső kanyarívet választottam, s reggel hétkor már a parton voltam. A levegő már ekkor tíz fokot mutatott a korábbi fagyos reggeleket feledtetve. Vasárnap lévén a látvány megdöbbentett, a túlparton levő ruganyok mindegyike foglalt volt, fenekezőbotok mögött több horgász is várta a szerencséjét, tőlem feljebb, s lejjebb is ültek. No sebaj, a hal úszik, hátha fogok valamit. Egy ismerősöm tíz perccel megelőzött, s mire én kiértem, már egy retúr márnával birkózott.
Amíg kipakoltam, két keszeget partra segített. No lesz itt valami talán nekem is. Az etetőanyagot (mindössze egy kilónyit) ugyanúgy állítottam össze, ahogy legutóbb, annyi változás volt csupán a horgászatom jellegében, hogy most magammal vittem egy feederbotot is.
 |
| a koncér erőteljesen védekezik a sodrásban |
Etetés tőlem 8 méterre, majd az etetési sávtól lejjebb vagy 10 méterre sima csúszóólommal szerelt feederpálcám bedobtam két szem csemegekukoricával csalizva. Bolognai bottal kitapogattam a meghorgászni kívánt sáv mélységét, amely nagyjából 2,8-as volt. Eltelt talán vagy negyed óra is, mire megjött az első kapásom (közbe haver tőlem 20 méterrel feljebb már a tizedik halát szákolta). Hamar bevágtam, s megfogtam egy kisebb fél kiló körüli leánykoncért, amelyet fotó után azonnal visszadobtam.
 |
| Mosoni torpedó |
No. Fog ez menni nekem is. Kapás újfent, a tettes ismét egy hasonló méretű koncér. No, ha más nem lesz itt, be kell fejezzem a horgászatot, hisz a horgászrend mindenki számára kötelező, hogy ha sorozatosan védett, vagy méreten aluli halak jönnek az adott helyen, a horgászatot haladéktalanul abba kell hagyni. Míg ezen morfondíroztam, az úszót nem az etetésre, hanem a parthoz két méterrel közelebb dobtam, s az úszó el is merült. na biztos elakadt, hisz itt már sekélyebb lehet a víz. Meghúztam, visszahúzott, ennek a fele sem tréfa, már sír az orsó, zenél a zsinór, s indul a hal árral szemben, no hát persze, egy márna. Nem túl nagy, de 45 centis méretével tekintélyt parancsoló harcban mutatta meg hogy van benne erő a 7 fokos vízben is.
 |
| "Mesél az erdő, mesél az erdő..." |
 |
| Szilvából legjobb az 51 fokos, vagy a 30 centi feletti |
A feederboton ismét apróbb húzások jelzik, bizony a csemegekukorica a hideg vízben is vonzó táplálék. Bevágok. Erőteljes ellenállás, a fenékhez tapadó harcos próbál szabadulni az apró horogtól, de nincs esélye, a kellően összeállított szerelék, valamint a megfelelő akadás jól tartja a halat, s szákban is a pikkelyes ponty.
 |
| jól harcolt a 37 cm-s bajszos |
Kezdem élvezni a pecát, még néhány koncért partra segítek, többnyire már kilós feletti példányt, mikor elunom majd három órás horgászatomat, s pakolni kezdek.
 |
| Sokan jásznak mondják, csak hogy igazolják azt, hogy hazaviszik |
Összetéveszthetetlen színek, izmos erős test, csodás úszók jellemzik a királyhalat, ami mostanra olyan szinten elszaporodott, hogy egyre több helyről hallani, hogy 2016-tól foghatóak lesznek, csak ívási időben kapnak majd védelmet. Csak nehogy aztán pár év múlva eltűnjenek megint.....
No elpakolok lassan, már minden egy helyen, a bolognai is a zsákban már, a vödörrel babrálok, mikor eszembe jut, a feeder még be van dobva, s én háttal vagyok neki. Azonnal megpördülök, és tudtam, éreztem, hogy a halak lesnek a vízből a kedvező alkalomra, mikor nem figyelek, akkor jön az akció! A bot nyele már derékmagasságban, hajlik a spicc, nem is vágok be nagyon, megemelem a botot, erős ellenállás, néhány perc küzdelem, s már parton is a tettes, egy szép, alig valamivel kisebb márna az előzőnél.
 |
| Majdnem vitte a botot az alig 42 centis marci |
No ezzel csodássá varázsolták a halak a vasárnapomat, pedig még csak háromnegyed tíz volt. Ekkor még nem sejtettem, hogy este vár még rám némi meglepetés belső-Szigetközben, s megharcolok majd egy 61 és egy 50 centis csodálatos menyhallal, de ez majd egy későbbi bejegyzésemben kerül majd részletezésre...
Kelt: 2015 év Enyészet havának 9-ik napján
