2018. november 1., csütörtök

Potypinka és a laska

Egy éve ilyenkor javában zajlott a szezon. Roskadásig szedett kosarak nyögték a gombák illatos súlyát. Most minden léptem nyomán szárazra aszott avar törik ezer darabra, s szinte porzik a szürkévé száradt talaj. Nyoma sincs. Ez lenne a jövő? Hetekkel ezelőtt naponta szedtem fél kosár ízletes csiperkét, erdőszéli csiperkét, nyári laskát, na meg a sárga gévagombát! Azóta aszályosra fordult a világ.

Árgus szemekkel figyelve az időjárásjelentést, szomorúan fittyed le a szájszél, az eső megint elkerül. A hajnali pára és ködfoltok a túléléshez kapkodó erdőnek is fonnyadt remény, a gombáknak semmi nem jut. Talán a vízpartok mentén nagyobb eséllyel bóklászhatok. Sok helyen rég levágott, vagy egy hónapja fent száradó gévagomba száraz porhüvelye mutatja, eltelt a gombák ideje.

Ez már csoportos tuskógomba egy példánya a javából, bandanagy....
Néhány nap múlva hírt kaptam, apukám a Vértesben kiloszám szedi az őszicsoportot!  Fellelkesedve a hír hallatán még aznap végigvizslattam a bevált helyeim, ám a száraz erdő alján semmit nem leltem, vigasz volt, hogy egy part menti fűzön néhány leöregedett példány mellett találtam majd fél kilónyi még friss laskagombát.

Tojás alá egy kis erdei laska

Egy gombástojás elkészítésére pont megfelelt! Micsoda zamat...

Felvillanyozott. Néhány nap múltával megérkezett az eső, s örömmel vettem észre, hogy elkezdett kibújni a kedvencem, a potypinka, másnéven a gyűrűs tuskógomba! No gondoltam pár nap múltával visszatérek majd a szüretre!


Két rokonfaj, csoportos tuskógomba (őszicsoport) és fiatal gyűrűs tuskó

Lassan indult meg a növésben, így a gyűrűs tuskógombából csak alig két maréknyit vittem haza levesbe, míg egy másik szakaszon csodafinom őszicsoport, másnéven csoportos tuskógombát találtam! Volt is biza rántott gomba és gombaleves. S miközben jóízűen falatoztam az erdei gombákból, mosolyogva néztem az ablakból, hogy második napja esik!

Aki látja a békát a képen, na annak jó szeme van


Ott bújik a potypinka, három nap múlva megnézem

Friss gyűrűs tuskó

A hétfő délutánt kivárni nehéz volt. A kis gyűrűs tuskógombák a két esős napot követően megnőttek, sőt, a közelben újabb telepeket fedeztünk fel, amelyekért érdemes lesz majd visszatérnünk. A hétfői napot csak úgy tudnám jellemezni, hogy A SZÜRET! Két kosárra való gomba!

A fa kérgén mint megannyi kis hasadékban végigcsurog a pára, az esővíz, s az táplálja a törzset ölelő gombatelepet

2  x 2,5 kg

3 nap után visszatértem.....

A sikereken felbuzdulva új helyeket akartam felderíteni. Közel a folyóhoz egy kis irtás mentén gombaország kapuja tárult szemeim elé.... Alig győztük szedni. Szinte félhomályban, mert az óraállítás miatt hamarabb sötétedett, úgy járt fürgén a kezünk, s bizony az újonnan ajándékul kapott vesszőkosár is fel lett avatva, a több évtizedes csontnyelű bicska pedig fiatalkorára emlékezve szaporán nyeste a gombakalapokat.


Fiam fedezte fel ezt a telepet (is)

4 kg gombával

Hogy mi mindenre jó ez a fajta gomba? Egyszóval mindenre! Na jó, felsorolok pár példát, hátha megjön az étvágy is!

  • Tojás alá petrezselyemmel szórva
  • Kirántva burgonyapürével
  • Tepsiben sütve tört krumplival
  • Pörköltnek nokedlivel
  • Tejfeles gombának
  • Levesnek önmagában
  • Húslevesbe betétként
  • Pizzára rásütve
  • Melegszendvicsre gombakrémnek
  • Hallal megsütve
  • Töltelékbe reszelve (halat, húst tölteni)
  • Gombafasirtnak
  • Ízesíteni vad és marhahúsból készült ételeket....stb.




Tart még a szezon, egy-két hétig eséllyel lehet keresni őket! Kosár a kézbe, irány az erdő!




November első napja 6 kiló gombát termett



                                          (Mosoni Gombász)


Kelt: 2018. év Enyészet havának első napján



2018. október 23., kedd

Az ősz színei

A természet a zseniális festőművész. Palettáján októberre érnek össze a színek, ekkorra varázslatosan tudja alkalmazni a kontrasztokat, keze nyomán ott a megszámlálhatatlan variáns, felfoghatatlan szépség. Az ősz a legnagyobb művész, a legnagyobb mester. S mosolya, nevetése, ameddig elhallik, ott kivirágzik a természet, tündérré változik a világ...

S míg gyönyörködve művében megfesti a világot, óva int, hogy vigyázat, illó tünemény minden, hamarosan elkopik az erdő színessé tarkult gúnyája, dérrel birkózva verekszik majd az avar, szürke köd takarja hamar fátyolként a festményt, s hamarosan jéggel kopog a november is.



Kicsit kinyitom a szemem, s míg pillantok kettőt, megnyílik a csoda, jólesik csak sétálni is egyet a természetben, s megadatott, hogy ezt több alkalommal is megtegyem októberben. A csapadékszegény időszak miatt a folyók kristálytisztává alakultak, színük is tündérek keze nyomát viseli, jól passzol ősz mester képeihez. A folyópartokon nyüzsög az élet, s félve lépek, reccsen a száraz ág, felverem olykor a csendet.



Koboldok lakhelye ez, mohán siklanak fenékkel le vidáman a földre, s talpra ugorva bohóckodva  táncolva napestig, ellopják a vigyázatlan vándorok lelkét....


Az öreg Duna sziklás partja előtt helyenként 10-15 méteres árkok is húzódnak. Bizony van ahol van víz ilyenkor is, holott a médiumok a kisvizekről harsognak, de senkinek nem jut eszébe, hogy bizony ha megépült volna Nagymaroson a duzzasztó, most lenne víz, akár itt a képen a Dunakiliti duzzasztó felett.... 


--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Idilli lenne a kép a Mosoni-Duna partján, ha nem néznék a másik irányba, ahol mit látok? Azt amit a kedves olvasó is az alábbi cáfolhatatlan képen.......
A 3 évvel ezelőtt elfogadott, s szigorított halászati törvény mintha mit sem érne. Van akinek semmi se szent. Persze, jön a karácsony, kell a hal, meg az érte járó summa se jön rosszul. Műtárgyról folyamatosan húzza a táplit a Mosonmagyaróvári zsilipkezelő, noha a természetes vizeken elvileg tiltott a halászat, s a műtárgyak 50 méteres körzetében is tilos a halászat, horgászat... Hát??? Ott a tekerőtápli, Mint egy daru, ott a rúd, bent a háló a zsilip alatt. Mindennapos (!) látvány. Pofátlanul a város határában. Lezárt kutyákkal őrzött terület. Egyértelmű, csak ki lehet a tettes (tetves).... Bezzeg az öreg bácsikát zaklatják az ellenőrök, ha elfeledte aznapra behúzni az "X"-et a fogási naplóba.... (no comment)

2018.10.08.07:09

Méghogy a horgászat megnyugtat. Többnyire igen. De az ilyen dolgokon cefetül fel tudok pörögni. (ide mást is írhattam volna, Mucsi Zoltán után szabadon, de nem akarok alpári módon fogalmazni,  lesüllyedni a káromkodás alantas szintjére, hiába no, kultúrembernek tartom magam, s mondanak, ha eddig sikerült ezt elkerüljem, most sem fogom megtörni a hagyományt). Szóval a kép mindent elmond, a tények nem hazudnak, ezt nem lehet kimagyarázni.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------




Visszatérve a kellemesebb területére a természetjárásnak, a horgászatnak....
A ragadozók elemükben vannak, szinte mindennel lehet halat fogni, kanállal, wobblerrel, gumival, csak idő kell, idő, hogy a nagyokra is rátaláljak, bár így sem panaszkodhatom, akad bőven fogas, fogatlan, de vérmes vízi népség.












A színek folyamatosan lenyűgöznek, azon veszem észre magam, hogy a képen már nem is a hal szépségében, hanem a színek szimfóniájában gyönyörködöm, melyet október komponál.... A tükörtiszta vízben pedig a ragadozók viselkedése is látványos. Ahogy csak követi, megnézi a  csalit, vagy kisebb hezitálást követve ráront, mellényúl, megakad, küzd, harcol, irányt vált.....




Tündérkert kiscsuka lakója kinézett egy fotóra, vajon ő is így látja a színeket? Vajon el tudnak e bújni a ragadozók ezekben a letisztult vizekben, nem nehezebb e nekik táplálékot szerezni? Emiatt éhesebbek a csukák? Sok kérdést felvet a helyzet....



Géb és botos kölönte. Sokan összekeverik, pedig külön fajról beszélünk, s a kölönte jóval nagyobb a gébnél, mégha rokonok is, nincsenek atyafiságban.... Más a szeme, más a szája, az uszonya......



Kora este sziklák mellől beugorhat egy-egy tüsi, s vérmesen vetheti rá magát a gumira. Bizony a jó helyek mindig akadósak, sok a szikla, kopik a gumikészlet, s mivel a gumizással nemrég kezdtem foglalkozni, kell még tanuljak, legtöbbször türelmet, s visszafogni magam, hogy ne ragadtassam káromkodásra nyelvem mikor beszaggatom a gumikat akár 5 percenként. Nehéz, de nem lehetetlen. Süllőt is kipiszkálni a sziklák alól....






Mit rejthet a sziklák töve, 7-8 méter mélység, rejtélyes mederfenék. Kristálytiszta víz, szigetköz mesebeli világa. Sodrás szélén ver a balin, s vigyorog a csuka, s az este süllőt hozhat a horogra. Mit is írhatnék, a képek nem adják vissza az érzést, ki kell menni, s nem csak nézni, látni is kell a világot, amelyet oly sokan elfelednek, s autó helyett bizony az apostolok lovát használva mélyet szippantva az ősz zamatából indulni kell.....

Torokra kapta a wobblert





Kelt: 2018. év Magvető havának 23.-ik napján



2018. október 2., kedd

Harcs(uk)a

Nagy fej, vékony hosszú test,
 nem csoda a sodrásból szedtem elő
Megsértődtek. Bizonyos. A békéshalak. Igen. Mert Bokod (augusztus eleje) óta hanyagolom őket. Por fedi a feeder és a matchbotokat. Azóta csak pergetek. Mit tegyek, ha annyi a ragadozó, s ha csak 1-1 órám van egy-egy nap? Nyilván semmire se elég, csak pergetni egy kicsit. De a fogási naplóba húzott 'X' ugyanolyan súllyal bír az egy órás peca alatt, mint a 24 órás alatt. Egy óra mire elég, van ki össze se rakja azalatt a versenyládáját a parton. Azalatt számtalanszor összenyálkázható az ember keze ha perget. Egy óra peca. Élmény? Arra viszont bőven elég....


-Hova mész már megint?
-Hogy-hogy hová? Hát, izé,  Harcsukázni!!!
-Mitcsinálni?
-Amíg világos van csukázni, ha besötétedett harcsázni!
-Ez nooormális????


Talán az. Harcsuka. Hehe fura kifejezés. Mit is takar? Mindent ami a petgetésbe beleüti az orrát, vagy épp a fogát. Megannyi élményt írhatnék, hisz rengeteget átéltem, ám most beszéljenek a képek, a folyók, s a halak helyettem ezegyszer....

Dominak szánt bogárra

Végre ezzel a wobblerrel is fogtam valamit

A felturbózott wobblert eszi a tüsi is

Szürkületi szürke

Darabosabb 55 centis csux a Mosoniból

A kisöccse is érdeklődött

Szürkületi 30+-os vérbucó

Darabos csux, sajna torokra vette..


Aprók vezére

Hajnali torkos alig méretes Mosoni

Harcsa helyett ollós vendég

Azért a Lajta is szeret néha, 70 +-os ifjonc

Kisöccse ennek is van

Támad a csukaovi

Ki a nagyobb?

Na ne már!!!!

Testes Mosoni pizsis

30 cm faroktőig, idei csúcstartó a Mosoni városi szakaszáról

Kissé álmosan, de harciasan támadt napkelte után

Benézte a domcsi a csukacsalit


Szüleid nincsenek itt valahol?

Talán itt rejtőznek?

Vagy esetleg itt a sás tövében?

Esetleg a túlparti növények közül lesnek?

A pirkadat jobb?

Vagy az alkony mozdítja meg őket


Színesedik a túlpart

Inkább hosszú, angolnának is elmenne

Harmatgilu a kedvence

Kisballer is agresszív

Megjött a csukamama, nem sokkal 2 kiló felett

Morcosan vigyorog

Idill


Pinnyédi pecás barátom ajándék gumiját hamar elrendezték Moson csukái

Ez a wobbler mindent visz.
 Pici óccó ész kínai, de naon baba ész fogósz, cak hatszász, magának cak otkilencven....
Adjon az Isten feszes zsinórt mindenkinek! Aki nem rest, s olykor a folyópartra téved, lásson is ne csak nézzen, nyissa fel a könyvet, lapozzon bele a víz alatti élet könyvébe, olvasson a sorok közt is!





Kelt: 2018. Év Magvető havának 2.-ik napján