Horgászbarkács riport, avagy felszerelések készítése házilag

Akik mostanában kezdtek el horgászni, talán nem is emlékszenek már arra az időszakra, mikor a zsinórokon, botokon, horgokon kívül a horgászathoz nélkülözhetetlen többi kelléket a horgászok bizony maguk készítették el a felszerelésük tárházának gyarapítására, s így rengeteg ötlet, rengeteg egyedi termék készült el, s bizony a közös horgászatok jó részének fontos momentuma volt, mikor a vízparton egymás készítményeit vizslattuk, azok használatát, elkészítését vitattuk meg a kapástalan időszakokban, vagy a horgászat előtt, illetve az azt követő időszakban. Eközben születtek új ötletek, s volt, aki be is fejezte a horgászatát aznap, s  lázasan sietett a garázsba, műhelybe, ahol azon nyomban nekiállt barkácsolni.

A mai világban nehéz propagálni ezt az egykor szorosan a horgászathoz kötődő tevékenységet, hisz mindent ellep a reklám, a vedd ezt, vedd azt, s mire a kezdő horgász észbe kap, elgondolkodik belevágjon-e e szép hobbi űzésébe, hisz a tömérdek gyártó által felsrófolt árak láttán a bukszája igen csak ellaposodna. Nem kell elkeseredni, s nem feltétlenül kell az olcsó tömegtermékekre (made in china) ráfanyalodni, hisz sok mindent el lehet készíteni házilag, otthon, a hideg téli időszakban, mikor a tavak, folyók befagynak, az idő a lakásba kényszeríti a természetszerető horgászt, aki ha gyakorlatban még nem is horgászik, de fel tud készülni a következő évadra. Itt szeretnék bemutatni egy olyan srácot, aki nem rest újabb, s újabb ötleteken agyalni, s azokat olykor meg is valósítja, s igencsak egyszerűen elkészíthető, ám tartós és hasznos horgászfelszereléseket készít:

Ő Huszár János. Most pedig vágjunk is a téma velejébe:

Mosoni Horgász (Mh): Szia. Egy országosan ismert patinás horgászoldalon ismerkedtünk meg, ahol már feltűnt a barkácsolás iránti szenvedélyed, de kezdjük az elejével! Hol és mikor kerültél először kapcsolatba a horgászattal?

Huszár János (HJ): Már egész kiskoromból van emlékem a horgászatról, amikor is cérnára kötött meghajlított gombostűvel és galambtollal úsztatott kenyérgalacsinnal hajtottam a sneciket, a falu határában folyó csatornában

Mh: Emlékszel-e az első kifogott haladra, ki inspirált arra hogy horgássz?

HJ: Egy A Duna-Tisza csatornában 1989 nyarán egy 10-12 cm-es vörösszárnyú keszeg volt az első zsákmányom, amit egy majdnem másfél kilós compó követett. Akkoriban még volt hal a vizekben.Szerencsére körülöttem sokan szeretnek horgászni, szüleim és én is Tisza parti faluban láttuk meg a napvilágot. Az lett volna a csoda, ha nem szeretem meg a horgászatot

Mh: Hol horgászol, s mik a célhalaid?

HJ: Mostanában már csak nyaranta van alkalmam 1-2 napot vad-vízen tölteni, ezért egy vidéki horgászegyesület taván horgászok szabadidőmben  Pilisen a Gerlye forrás közelében. Halak terén így sok választásom nincs: ponty, amúr, kárász, szerencsésebb napjaimon csuka is.

  

Mh: Melyek a kedvenc helyeid, s melyek a legemlékezetesebb fogásaid?

HJ: Természetesen a jó öreg Tiszában szeretek horgászni, ide kötődik az egyik legemlékezetesebb fogásom is, amikor még kb13 éves koromban fenekezve mind a két horgomon 1-1 alkar méretű törpeharcsa csinált jó nagy ramazurit (mi meg paprikástJ) 

  

Mh: Mikor és hol készítetted el az első házilag barkácsolt felszerelésed, s mi volt ez?

HJ: Gyerekkoromban unokatesómmal készítettünk egy bottartó villát mogyorófa vesszőből, amire egy cipőfűző segítségével volt rákötve egy kindertojásból és rézdrótból készített kapásjelző. 

Mh: Röviden leírnád hogy készíted házilag az úszókat?

Nem is egyszerű átszúrni

HJ: Szükség van parafadugóra, bambusz saslik-nyársra, pillanatragasztóra fúróra, smirglire (finom szemcsés), és néhány féle körömlakkra. (előnyben a házasok :) Mh) A nyársat átszúrjuk a parafadugó közepén hosszában (nem is olyan egyszerű mint gondoljuk) utána a kívánt helyen beragasztózzuk a nyársat és egy határozott mozdulattal ráhúzzuk a dugót. Ezután a nyárs egyik felét befogjuk a fúrógép tokmányába, nagyobb fordulatszámon (a nyárs másik végét egyenesben tartva) a smirgli segítségével a kívánt alakúra „esztergáljuk” a parafadugót. Már csak festeni és színtelen lakkal vízállóvá kell tenni az úszónkat. 1 vagy 2 szelepgumi segítségével lehet a zsinórra rögzíteni. A lakkok száradásával együtt kb fél nap az elkészítése érdemesebb egyszerre többet készíteni. Költsége ennek minimális.

A kívánt forma esztergálás után

Színválaszték

A végeredmény

Mh: Amikor a tavalyi év elején megláttam a barkácsolt felszereléseidről készült képeket, én is kedvet kaptam farigcsálni, s sok jó úszót készítettem. Annyival módosítottam az úszókat, hogy én inkább a folyami cseppúszók formáját választottam, s két ponton rögzített példányokkal kísérleteztem. Az átszúrást én helyettesítettem az átfúrással, majd pillanatragasztó segítségével rögzítettem az úszó szárát a testhez, ezt követve a száradás után jött az esztergálás. Az úszótestbe egy "U" alakúra meghajlított drótot szúrtam, s máris kész lett a zsinórvezető gyűrű, az úszó alsó szárát természetesen szelepgumidarabbal láttam el. 

Két ponton rögzíthető folyóra való egyedi úszók

Az újonnan készült úszók mellett sikerült több törött, hiányos úszómat is felújítanom, s ismét hadrendbe állítanom. Sok folyami hal tesztelte az úszókat, s bevallom, kellemes érzés futott át rajtam, mikor azt láttam, hogy működik a dolog!

Kipofozott úszók

Egykor szebb időket megélt rokkant harcosok újra hadrendben

Innen senki nem gondolná...

Mh: Igen ötletesnek tartottam és megtetszett a borotvahabos flakonból készített úszótartód. Elmondanád hogy készíted el?

HJ: Az üres borotvahabos flakont egy konzervnyitó segítségével óvatosan felnyitottam a belső perem mellett, öblítés és már készen is van az úszótartó. Könnyen nyitható-zárható. Ez a módszer költségmentes. 

....hogy egy borotvahabos flakon

Mh: Láttam, hogy ötletes kapásjelzők is készültek a kezed alatt. Ezekről mesélnél kicsit? Beváltak?

Egyszerű alapanyagokból...

HJ: Nagyon egyszerűen egy műanyag csipeszt a rugó alatt elvágok, majd ráragasztom egy kindertojás tetejére az egyik levágott csipesz szárát pedig a kindertojás aljára. A ragasztást ragasztópisztollyal végzem. Ennek a kapásjelzőnek az előnye, hogy nagyobb szélben súlyokat lehet elhelyezni benne. Éjszakai horgászatnál pedig világító rudat tehetünk bele.  

....kész jelzők :)

Éjjeli üzemben

Mh: Láttam, hogy a késeid is magad készíted el. Mondanál erről néhány szót?

HJ: Nagy vonalakban az elkészítéséről: Egy nagyobb papíron körbe rajzolom a fűrészkorongot- ez adja a keretet. Kettő-három kést szoktam berajzolni, amit ráragasztok a korongra. Flexxel  és  multi-szerszámmal  kivágom őket. Durva és finom köszörűvel kialakítom az élet, a markolatot paracord zsinórral tekerem be. 

Egyedi formák

Mh: Van esetleg még a tarsolyodban valami hasznos ötlet?

HJ: Bicikli küllőből egyszerű hajtogatással kiváló szájbilincset lehet készíteni.

Mh: Mit mondanál azoknak a kedves horgász olvasóknak, akik kacérkodnak a barkácsolással?

HJ:  Nyugodtan belevághatnak, veszítenivaló nincs. Viszont, ha sikerül megalkotni elképzeléseiket az nagy sikerélmény.

Mh: Ha esetleg valakinek kérdése, ötlete, hozzászólása van a fent leírtakkal kapcsolatban, hol tud téged elérni?

HJ: Ezen az email címen: wesco9750@gmail.com

Mh: végezetül üzensz-e valamit az érdeklődőknek?

HJ: Számomra a horgászatban az egyik legnagyobb öröm amikor a saját magam készített eszközöket használhatom és ezek  juttatnak a sikeres halfogáshoz.

Mh: Sok sikert a további barkácsolásokhoz és köszönöm szépen a riportot!

Kelt: 2016. év Fergeteg havának 21.-ik napján

Gardák a Szigetközből

Bizonyára a Balatonon horgászó, vagy az oda ellátogató horgászok találkoztak már a gardával (Pelecus Cultratus), alias a kardkeszeggel, ám a dunai pecások tudják, hogy szép számmal él e különleges hal a folyóvízben is. Ez a csodaszép őshonos hal nem csak a nagyobb folyót kedveli, hanem szépen elterjedt a Szigetközben, az ágrendszerekben, a Mosoni-Dunán, sőt, a Lajtán is.

Erős, hosszú, szárnyszerű mellúszók is jellemzik a gardát

Ennek a halnak a megjelenése inkább hasonlít egy késpengére, hasa oly vékony, hogy talán éle is van, ezért vigyázzunk amikor megfogjuk, nehogy baleset legyen belőle :)))

Szája felfelé áll, ebből adódóan következtethetünk életmódjára, táplálkozására. Ez a hal többnyire vízközt, valamint a víz felszínén szedegeti össze magának a táplálékot. 

Amikor először találkoztam vele, csodáltam, hogy hogyan is került elém egy ágvízben, hisz a Balaton nem itt van. Igen. Szegényes a szakirodalom a balatoni gardákat kivéve, azaz nem igen olvastam írásokat folyóból történő gardahorgászatról. Egy-egy írás azért eljutott hozzám, a legyező horgászok beeső zsákmányáról. Tehát térjünk is vissza az első folyami gardám történetéhez. Fenekezős folyami horgászatot űztem egy ismerősömmel, a célhal dévér, kárász és márna volt egy lassabb sodrású szakaszon. Azt tapasztaltuk, hogy a vízbe vetett szereléket süllyedés közben betámadja valami, még szinte le sem tettük kezünkből a botot, már tépte húzta valami a csalit, ami giliszta volt akkor. Persze a támadókat nem tudtuk megfogni. Sejtettük, hogy a fehérhalak aznap vízközt táplálkoznak, ezért nagyobb előkére cseréltük a szereléket, s a csali mellé pufit is tűztünk, hogy minél nagyobb eséllyel fogjuk meg az ismeretlen garázdákat. No a változtatás eredményt is hozott, a támadás pillanatban történő bevágást követően a horog végén küzdött valami. Elég jó erőben volt, ám hamar a felszínre került a tettes, egy fél kiló körüli garda. Volt is öröm, és meglepetés. Hitetlenkedve vetettem vissza a szerelékem, s máris jött a társa, amely szinte ugyanakkora súlyban volt. Mellettem horgászó ismerősöm is fogott egyet, aztán vége lett a gardák támadásának.

másfél kilós kárász mellett is jól mutatnak a szigetközi gardák

Célzottan gardára persze sohasem horgásztam, nekem is mint beeső zsákmányként szerepeltek horgászataim során. Minden évben vittem haza belőlük két-három darabot, ugyanis mint ismert, húsa kissé olajos, illatos, s a folyami ragadozóhalak, a harcsa, a csuka és a menyhal igen nagy becsben tartják az ízvilága miatt. Hányszor húzott már ki a gardaszelet a kapástalanságból, hányszor hozott eredményt, nem is tudom számon tartani. Volt rá példa, hogy csukázás közben se pergetve, se élőhallal nem lehetett a csukákat evésre bírni, pedig a szakasz, ahol próbálkoztam, ismert csukás víz volt, s szinte minden helyen ült egy-egy spori. Volt nálam garda. No felrakok egy szeletet a hármashorogra, hátha....Öt percen belül eldurrantotta a csuka. Aztán fél órán belül még kettő......Ennyit a garda fogósságról.

Ahol a csukák gardákra lestek

A menyhalak egyszerűen odavannak a garda húsáért, télen, mikor nehezen találnak maguknak táplálékot, messziről megérzik az olajos húsú gardaszelet illatát, s egymással versengve próbálják behabzsolni a felkínált szeletet. 

A ragadozóhalak mellett, azért én is megkóstoltam milyen is az íze a gardának. Igaz, én azért némi hőkezelést alkalmaztam, nem nyersen fogyasztottam, ahogy a ragadozóink. Sóztam, majd paprikás lisztben beforgattam, olajban kisütöttem, egy kis rizlingszilvánival aztán megúsztattam! :) Fenséges ízű hal. Ha lenne affinitásom a legyezéshez, lehet, célzottan gardára legyeznék. Többféle módon is meg lehet azonban fogni, a már említett pufi lebegtetésével, csonticsokorral, valamint gilisztával is. 

A legemlékezetesebb garda fogásom azonban másképp zajlott. Rajkán a Szivárgó-csatornán úsztattam keszegre, a másik botommal pedig küszdarabbal fogtam a tenyeres sügereket. Kapás, bevágás, sügér. Ez volt a menetrend, ám a harmadik sügerem után érdekesen küzdött a haldarabra oly nagy áhítattal rátörő

Folyami garda (32cm) Rajkáról küszfarokra

korgó gyomrú pikkelyes. Még fárasztanom is kellett. Nahát, mi lehet ez? Fogtam már itt pisztrángot is, gondoltam, még egyszer megismétlődik a dolog, de tévednem kellett. Meglepetésre egy csodálatosan szép gardát sikerült fognom, a hal a sodrásban lebegő küszfarokra csábult el, s elég jól megharcolt a maga 32 cm-es testhosszának minden erejével. Meg is érdemelte a szabadságot.

Az Öreg-Duna ágon egyszer két olyan szép gardát fogtam, hogy ketten kitettek egy jó kilót, bár képet akkor nem csináltam róluk, mivel akkor ép nem volt mivel. Az Öreg-Duna ág "24-es"-ként ismert szakaszán (1824. fkm) gyakorta lehet fogni őket úsztatva és hosszú lebegtetett előkére rakott csontival és pufival.

A "24-es" napfelkeltekor

Sikeresen lehet fogni gardát a Mosoni-Dunán és a Lajtán is. Innen látható, hogy a kardkeszeg szépen elterjedt az egész Szigetközben és igen jól érzi magát változó körülmények, nagyobb és kevésbé nagy sodrású szakaszokon is, sekélyebb és mélyebb vízben is. 

Víz fölé hajló növényzetről be-behulló rovarokra nem csak a domolykók várnak, hanem a gardák is

Természetesen minden évben sikerül a Balatonon is fogni gardát, vagy ahogy ott nevezik "látott halat", s örülök, hogy szép számban élhetnek, s szaporodhatnak most, mikor leállt a balatoni halászat, s az un. "gardafesztivál" sem tizedeli már őket úgy, mint ahogyan az beindult néhány éve. Hallottam, hogy 10dkg sült gardát 550 ft-ért kínáltak akkor. Elképesztő arcátlanság. A legutóbbi gardafesztiválhoz kacsolódó hír is a fülembe jutott, miszerint gardafogó versenyt írtak ki, hogy legyen mit eladni a fesztiválozó jó népnek. No comment.

Balatoni látott hal

Az elmúlt esztendő nem hozott számomra sikert a folyami gardák megfogása tekintetében, el kell mondjam, egyetlenegy darabot sem sikerült horogra kapnom. Bízom benne, hogy csak a szerencse került el tavaly, s nem a gardák tűntek el, valamint hiszek benne, hogy sok szép kardkeszeggel összehoz majd a sors a Balatonon kívül a Szigetközben is!!

Kelt: 2016. év Fergeteg havának 16.-ik napján

A multiplikátoros orsó alapos karbantartása

A tél szobába zavar ilyenkor minden horgászt, s a kitartó téli horgászok is bent kuksolnak, hisz nem tisztázódott még le honnan, kitől lesz engedélyük erre az évre. A meleg fűtött szobákban előkerülnek a nyáron oly sok halat látott felszerelések, s kisebb nagyobb karbantartások, javítások emésztik fel azt a kevés időt, amely amúgy a vízparton találna sokunkat. Most egy olyan embernek szeretnék teret engedni, olyan ember szaktudását szeretném megmutatni, aki ismert és sok helyen elismert a multi orsók világában. Át is adom neki a szót:

Üdvözlök mindenkit ezen a havas hideg téli napon, Tóth Jánosnak hívnak, több kedves horgász ismerősöm kérésének eleget téve írok pár sort a multi orsók teljes karban tartásáról.

Egy Abu ambassadeur 4601 C3 típusú szinkronizált szálvezetős henger multin szemléltetném a téli alapos karban tartás részleteit, nem minden fénykép lett profi, de a telefonomtól ennyi telik. 2 féle karban tartás van nézeteim szerint, az alapvető..: horgászat után letakarítja az ember az orsót és leolajozza azokat a pontokat, amit a gyártók is ajánlanak, nevezetesen a dob  tengely 2 végét, és a szálvezető szerkezetet, a csúszkát és a worm shaft tengelyt,ezt bárki meg tudja tenni az orsó fontosabb szerkezeti elemeinek megbontása nélkül. A gyártók adnak is egy-egy fiola olajat általában az orsó mellé gyárilag, hogy ezt ki is tudjuk vitelezni bármikor, még akár a vízparton is. Elérkezik a szezonba egy olyan pont, általában télen, amikor (használattól függően persze ) , fontos lehet az orsó teljes kitakarítása és a meghajtó fogas kerekek, és  egyéb forgó-gördülő elemek kenése. Nézzük hát hogyan történik mindez, szükséges egy tiszta nyugodt hely, szerszámok, törlő kendők és természetesen kenő anyag, amit az orsóba teszünk majd, nevezetesen megfelelő zsír és olaj.

Az orsót kívülről természetesen megtisztítottam. A hajtási oldal felől található 3 nagyobb csavar, ez fogja össze a nagyobb szerkezeti elemeket, az orsó hajtási oldalát, és a keretet, ami az orsót tartja a boton, és össze fogja, (benne a dobbal) , és a jobb oldali takaró lemezt tartja, alatta a szinkronizáló mechanika hajtásával. A  csavarok kilazítása után látható a dob oldalán a röpsúlyos fék,  ez ha tiszta sok dolgunk nincsen vele, vigyázzunk a röpsúlyokra. Látható még a dob csapágya is, ha ez nem morog nem ad dobás-hajtás közben furcsa mormogó hangokat, akkor nincsen különösebb dolgunk vele, ha igen, akkor párban cseréljük idővel.

Miután a jobb oldalon is leszereltünk 3 kis csavart, lejön az oldaltakaró lemez, benne a fogas kerekekkel, külön csak maga a keret lesz a kezünkben, a szálvezető rendszerrel. mindent alaposan takarítsunk meg, erre jó egy ecset ,  illetve Szilvia papír törlő a barátunk..:) Látható egy kis bronz fogas kerék, és egy alatta lévő alátét elem, ezt pattintsuk ki, és szét fog jönni a szálvezető és a worm shaft tengely.Természetesen a pawl, körmös kapaszkodó bütyök kupakját is vegyük le a szálvezető alján..

Látható a worm shaft tengely és a lewer winder többi eleme, ezeket alaposan tisztítsuk meg, törüljünk meg minden szennyeződéstől. Fontos a worm shaft tengely végének a gondos tisztítása és kenése, a hornyok kitakarítása. Miután végeztünk szereljük össze. Egy ecset és némi tiszta alkohol pl seb-benzin jól jöhet.

Takarítás után már másként néz ki a helyzet, szereljük össze szépen gondosan megkenve mindenhol, én erre szilikonos zsírt használok. Mivel dobás és tekerés közben is jár a szálvezetőnk, ez a szerkezet fokozottan igényli a kenést, év közben lehet pótolni a szilikon zsírt és olajozni a csúszkát természetesen. Lehetőleg mindig tartsuk tisztán, ez a dobás táv szempontjából is fontos lehet.

Most nézzünk bele a jobb oldali takaró lemezbe, ahol a szinkronos hajtást szolgáló fogas kerekek vannak, érdemes leszedni őket a csapjukról, letörölgetni őket és kenő anyaggal ellátva visszaszerelni  a helyükre, én ide is szilikonos zsírt és pár csepp olajat használok. Látható még középen az orsó tengely perselye, ezt is takarítsuk ki, és tegyünk egy kis zsírt olajat bele. Szereljük vissza a keretre.

oldalról látni a keretet és a fogas kerekeket már a helyükön megkenve

Ez volt a viszonylag egyszerűbb része a dolognak, haladhatunk tovább. Az orsó szétbontásakor a dobból kijött a tengely, ezt alaposan töröljük le és egyelőre tegyük félre. Vigyázzunk rá, ez egy fontos elem, ezen forog a dob..!

tengely

Ezek után a keretet és a dobot tegyük félre a tengellyel együtt biztos helyre. Nem marad más hátra ,  szét kell szedni az orsó hajtását, ez a bal oldali elég súlyos szerkezeti eleme az orsónak. A hajtókar műanyag anya takaró kupakjának a leszedésével fogjunk hozzá.

oldalról az orsó

Miután kicsavartuk a kis biztosító csavart a hajtó karból, levehető a műanyag takaró kupak. Látható a rögzítő anya is, amit egy zéger gyűrű is biztosít, ha kipattintottuk a gyűrűt és kilazítottuk az anyát, lejön a hajtó kar, (a zéger gyűrű hajlamos elpattanni, vigyázzunk rá.!) , tegyük őket majd külön egy helyre szép sorrendbe. Év közben itt is néha-néha egy-egy csepp olajat juttathatunk a tengelyre, jót tesz a hajtásnak.

anya és külön a gyűrű

Leszedhető tehát a hajtó kar, a fék csillag, itt minden féle kis alátéttel - rugós alátéttel stb. találkozunk, mindent szépen sorrendben szedjünk le, töröljünk tisztára, és rakjuk le. Az összeszerelésnél fontos lehet a sorrend, jobb egyből mindent sorrendbe letenni. Vékonyan át is zsírozhatjuk őket egyből.

Nincs más hátra, mint az orsó hajtásának a takaró lemezét-fedelét eltávolítani, ez 2 kis csavar kicsavarása után lehetséges is. Láthatóvá válik a hajtás, illetve a hajtó kar folyamatos visszaforgás-gátló tűgörgője is. (Vigyázzunk a csavarokra.)

oldal lemez és bronz fogaskerekek

Látható a tűgörgő, több funkciója van..: egyrészt ki támasztja a hajtó kar tengelyét, másrészt a kontra szerkezet miatt befog, és fárasztás esetén blokkolja  hajtást, a fékünk így aktivizálódik és engedi az orsó hajtását és a dobot visszafelé forogni (mint egy kuplung szerkezet), a dobot is fékezve természetesen. Csak és kizárólag olajozzuk takarítás után, zsírozni nem szabad..!!!!

látható tűgörgő kint és bent

Miután végeztünk a tűgörgős csapággyal, nincs más hátra, mint a hajtás. Ez gyakorlatilag egy nagyobb és egy kisebb bronz fogas kereket jelent. Én a nagyobb fogas kereket a fék lamellákkal alátétekkel együtt le is szoktam egyből húzni a helyéről. Ekkor láthatóvá válik a tengely, amin forgott, látszik is, hogy a kenő anyag koszos, csere érett. természetesen töröljük le az elhasználódott zsírt a tengelyről.

fogaskerék

koszos tengely

tiszta tengely

Miután a nagy meghajtó fogas kerékben elég sok minden van, és nem az jön sorrenden, én félre teszem, és az orsó egy nagyon fontos elemét takarítom és teszem rendben előbb, az orsó alap lemezén, nevezetesen az átváltó szerkezetet, ez minden dobásnál dolgozik ! Leszedem a fehér műanyag kengyelt a kis bronz fogas kerékkel együtt, kitakarítom, félre teszem, és bontom tovább a szerkezetet. Minden törlök tisztára és szépen sorrendben leteszek az alátét papírtörlő kendőre.

alkatrészek sorban

Miután minden tiszta, elkezdem az átváltó szerkezetet visszatenni, ekkor lítiumos sárga zsírral megkenem, teljesen általános gépzsír, amit műszer olajjal egy kis tégelyben meghígítok előre. nem kell sajnálni a kenő anyagot, de a feleslegesen sok se a legjobb. Ekkor szoktam megkenni a nagy fogas kerék-tartó tengelyét is.

Most jön az orsó „lelke” a nagy fogas kerék és a fék lamellák karban tartása, szépen mindent sorrendben szedjünk szét, és tegyünk magunk elé, törüljük őket el gondosan!A fogak közül alkoholos ecsettel mossuk ki a koszos kenő anyagot. A művelet lényege a megfelelő sorrend! Minden alátétet lekenek a hígított gépzsírral finoman, én a fék lamellákat is vékonyan, de azokat szilikonos zsírral, nem baj, ha csúszik kicsit a fék, a rosszabbik az, ha tapad.

átváltó szerkezet a helyén tiszta sárga zsírral

Ha végeztünk a kenéssel minden alá tétet tegyünk a helyére és helyezzünk mindent vissza az orsó-tartó tengelyére, tegyünk a fogas kerekek közé is természetesen hígított gépzsírt, és szereljük vissza a takaró lemezt a helyére. Ügyeljünk arra, minden a helyére kerüljön, semmi se maradjon ki.

Ezután természetesen a rugós alátéteket és egyéb alátéteket, fék csillagot tegyük a helyére, a hajtó karral együtt, ügyelve a biztosító zéger gyűrűre. A hajtó kar fogantyúit is megolajozhatjuk egyúttal, ha nem golyós csapágyasak.(Ez esetben nem azok)

Helyezzük vissza a dob tengelyt, rendesen kenjük meg a rajta lévő bronz perselyt a higított-lágyított gépzsírral. Látható a dobás közbeni fékezést biztosító röpsúly pálya, ide ne kerüljön kenő anyag..!

fogaskerék féklamellákkal

Végezetül szereljük össze az orsót a 3 biztosító csavar meghúzásával. Látható a worm shaft tengely tiszta, szilikon zsíros tengelye is. Tekergessük meg az orsónkat, had helyezkedjen el benne a kenő anyag szépen, így teljesen karban tartva várhatja a tavaszt és a szép halakat. A záró képen látható mi minden volt az orsónkban, nem csak az elhasználódott kenő anyagot távolítottuk el és pótoltuk az orsónkba, hanem a fém kopadékot is eltávolítottuk, ami igen csak fontos, mert az orsónkat nem koptatja tovább, evvel is növeltük valamennyivel az élet tartamát.

koszos törlőkendők

Ha valaki nem érez elég bátorságot és késztetést az orsó ilyen szintű szétszerelésére és karba tartására, az bízza szakemberre. Néha többet ártunk, mint használunk kellő tapasztalat hiányában, gondoljunk csak egy-egy alkatrész, rugó elvesztésére pótlására. Ettől függetlenül nem olyan nagy ördöngösség ez, hogy valaki ne tudja ezt szépen nyugodtan gondosan elvégezni otthon is akár.

Amennyiben a fent leírtakkal, valamint bármilyen multiorsóval kapcsolatos kérdés felmerül, ezen az elérhetőségen várom a kérdéseket, megjegyzéseket, javaslatokat:

magnum9797@gmail.com 

Az alábbi képekkel fogásokban gazdag horgász évet kívánok mindenkinek..!Üdv: Magnum97.

 Kelt: 2016. év Fergeteg havának 8.-ik napján