Nehézipar a horgászatban, avagy riport az ólomöntő mesterekkel II. rész

Ahogy azt már korábban megtapasztalhatták az olvasók, esetenként nem csak magamról, hanem más, a horgásztársadalomban értékes helyet elfoglaló mesteremberről szól a bejegyzés. Így van ez most is, noha sokan azt gondolják igen, én viszont bizton állíthatom hogy nem tűnt még le az ólomöntő mesterek kora!

Van olyan jó barátom, aki a mai napig saját maga önti az ólmot, többnyire folyóra valót, s olykor engem is megajándékoz újabb és újabb formákkal, többféle súlyban. Vannak újabb és régebbi kokillák, s az ólom beszerzése sem egyszerű már manapság, ám fáradtságot, vesződést nem tekintve továbbra is életben tartják eme mesterséget. Sokan =gimmo=, vagy =retroska= néven találkoztak már vele különböző, egykor szebb napokat látott horgászportálokon. Ismerkedjünk meg most

  Fenyvesi Lajossal!

Mosoni horgász (Mh): Szerencsés vagyok, hogy a virtuális világban évekkel ezelőtt összeakadtam veled, s mindamellett hogy megajándékoztál a barátságoddal, gyakran kaptam tőled szépen öntött ólmokat, amelyeknek igen jó hasznát vettem a folyókon a menyhalak, márnák, pontyok, harcsák nagy-nagy bánatára. Ahogy azt a korábbi részben Tamással és Bélával is megtettem már az első részben, a kérdéseim most felteszem neked is:

  

Mosoni horgász (Mh): Mikor kerültél először kapcsolatba a horgászattal és hol horgásztál először?

Lajos: 1960-ban születtem, s mióta az eszemet tudom már akkor elkezdtem a horgászatot, a bátyám jóvoltából. Olyan helyen nőttem fel ahol szinte az ember kitette a lábát az ajtón, már horgászható vízzel találkozott!! Kisebb csatornák, nagy mocsaras rész, a Tisza 1 km, a Bodrog kb. 5km (Bodrog zug). A Tisza mentén sok kubik gödör is volt, ahol feledhetetlen sok élménnyel gazdagodtam!! Abban az időben először mogyorónyéllel, úszóval kezdtem pecázni. Nagy öröm volt bodorka, vörösszárnyú, compó, kárász, törpeharcsa és a csuka fogása!! Pontyot ritkán tudtam megfogni, mivel azokkal a felszereléssel lehetetlen volt. Aztán a bátyámnak jött egy ötlete, méterben lehetett vásárolni szelepgumit, így aztán kb. 50 centis darab fel lett kötve a mogyorónyélre, arra úgy ment rá a zsinór!! Sokan kiröhögtek, de onnantól kezdve a 3 kilós pontyot is meg lehetett fogni!!

Mh: A horgászat melyik ága áll hozzád a legközelebb?

Lajos: A környezetemben sok olyan víz volt ami tele volt csukával!! Nagy kedvencem volt a pergetés, szívem csücske volt! Sosem szerettem egy helyben ülni. Kerestem a halat mindig!! De most ami nagyon közel áll hozzám, az a Dunán fenekezni!! Ám teljesen áttértem az éjjeli ragadozókra!! Leginkább a harcsázásra!!

Hevítés

Mh: Mikor döntöttél amellett és miért, hogy magad öntöd az ólmokat?

Lajos: Ha tehettem sosem vettem horgászboltban ólmokat!! Első öntő formát még a fater csinálta nekem egy félcolos, háromnegyedes, colos csőből egy centis szelet le volt vágva és oválisan meg lett nyomva,a két vége kifúrva, egy tű beletéve. Úgy lett az első ólom ami a kezemből kikerült, onnantól kezdve mindig saját magam készítem. Kb. 10 éves koromtól felügyelet mellett!! 9 évesen kaptam először üvegbotot és peremorsót amivel lehetett fenekezni is!! Inkább ahhoz már sok esetben használtam menetes anyát,12-14-16-20-as. befőttes gumival, főleg olyan helyen ahol sok volt az akadó. Abban az időben az etetés az volt, hogy a kenyeret beáztattuk, kukorica és búzadarát adtunk hozzá, majd ezt gyúrtuk az anyára!! Még a mai napig is használom ezt a módszert, ha olyan helyre ülök le!!

Új formát ölt hamar

Mh: Hogy alakítottad ki a kokilla formáját?

Lajos: Az újabb öntő formáim azok már egy esztergályos jó barátom által készültek!! Saját tervezés és barátoktól kért horgászboltos darabok lettek lemásolva kisebb variálásokkal!!

Tűzhelyen történő hevítés

Mh: Hol végzed az ólomöntést, s figyelsz-e a biztonságos munkavégzés feltételeire?

Lajos: Először is mindig a biztonságos ólomöntéshez a helyet kell kialakítani!! Ne legyen láb alatt semmi! Jó szellős helyen, garázsban öntöm az ólmot!! A munkavégzés mindig hosszú nadrágban és bakancsban, hosszú ujjú kabátban begombolva történjen!! Persze a biztonságos kellékek is kellenek hozzá mivel 400 fok, az már sokkkk!! :-)

Előkészített kokillák

Mh: Mire kell odafigyelni a legjobban az öntés során?

Lajos: Az ember a mai világban már csak olyan ólmokhoz tud hozzá jutni ami szennyezett, nagyon sok a salakanyag tartalma. Ha tudom tanácsolni akkor először egy ólom tisztítást el kell végezni!! Én ezt úgy csinálom,hogy először fel olvasztom azt a mennyiséget amit kiszeretnék önteni formába és át öntöm egy másik edénybe így a salak nem kerül bele! Teljesen tiszta ólmot kapsz!! Amivel már szépen lehet dolgozni. Öntés előtt mindig fel kell melegíteni az öntő formákat és úgy el kezdeni a kiöntést!!! Így szép sima felületet kap az ember!! Persze csak kesztyűben végezzük mindent és jó állapotú szerszámokkal!! Ne bízzuk a véletlenre!!! Veszélyes!!

Mh: Melyek a kedvenc formáid és hol használod őket?

Lajos: Kedvenc formám az nincs, mindegyiket kedvelem!!! Hisz folyó vízi horgász vagyok a Dunán így mindig az adott hely, sodrás, aljzat a meghatározó, az alapján használom az ólmokat!!

Formát ölt

Mh: Volt-e példa arra, hogy kölcsönadtad az öntőformát, s mik a tapasztalataid ebben a tekintetben?

Lajos: Igen volt rá példa!!! Ám sajnos nem úgy kaptam vissza, ahogyan illő lett volna. Az illető szétkalapálta mert nem tudta kiszedni belőle az ólmot!! Pedig el mondtam neki hogy mire figyeljen!! Persze csak ez az egy eset volt. Azóta csak olyan barátnak adom oda, akiben bízhatok is, tudom, hogy az öntőforma épségben visszakerül!! Érthető, hogy ilyen komoly arzenálra már vigyázni kell!!!

Beöntést követve még hagyjuk összefogva a kokillákat

Kisvártatva engedjük kihűlni őket

Mh: Mit tanácsolnál azoknak a horgászoknak, akik ólomöntésre adják a fejüket?

Lajos: Bátran álljanak neki önteni ólmot ha meg van hozzá minden és persze vigyázzanak a testi épségükre, hisz annál nincs fontosabb!! Manapság a horgász boltokban már nem tudják mit kérjenek el az ólmokért, tudják, hogy fogyóeszköz, s az árak szép lassan mennek felfelé!!! A saját készítésű ólom az más, mindig jó érzés vele horgászni!! 

Mi szem, szájnak, vagy inkább folyónak ingere....

Mh: Mikor kerültél kapcsolatba az internetes horgásztársadalommal, s mi a véleményed erről?

Lajos: Elég régen, a tapasztalatom viszont az, hogy van ennek nagyon jó része is de sajnos java fórumos részen már nem vagyok fent. Sohasem szerettem azokat, akik csak azért járnak oda, hogy szét offolják fórumosok normális csevegését!! Pedig sok eszmecserét tud az ember folytatni sok apró trükköket meg  tud tanulni!! Mellette szóljon az, hogy a legjobb barátokra is szert tettem, itt rád és kedves családodra is gondolok, illetve az általad megismert nagyszerű emberekre!! Ez többet ér mindennél!!

Mh: Néhány szóban összefoglalnád, milyen eszközök, alapanyagok szükségesek az ólomöntéshez?

Lajos: Ólom, kokilla, kiöntő edény!! Elengedhetetlen a megfelelő védőruházat, megfelelő hőforrás amivel felolvasszuk az ólmot!!

Mh: Aki szeretne veled kapcsolatba lépni, az hogy teheti meg? Hol érhet el?

Lajos:

gimmo@freemail.hu email címen, 

vagy a 06-30-501-7821 telefonszámon!

Nagyon szívesen tudok tanácsot adni!

Mh: Kedves barátom! Megosztanál velünk néhány fotót a teljesség igénye nélkül a dunai horgászataidról?
Lajos: Természetesen!

Mh: Köszönöm a riportot, kívánok sok sikert a dunai pecákhoz, jó egészséget, de mindenekelőtt azt, hogy ne add fel ezt a szép szakmát!


Aki kíváncsi a riportcikk első részére, az megtekintheti itt:
I. rész


Kelt: 2016. év Enyészet havának 27.-ik napján

Horgászbarkács riport, avagy felszerelések készítése házilag

Akik mostanában kezdtek el horgászni, talán nem is emlékszenek már arra az időszakra, mikor a zsinórokon, botokon, horgokon kívül a horgászathoz nélkülözhetetlen többi kelléket a horgászok bizony maguk készítették el a felszerelésük tárházának gyarapítására, s így rengeteg ötlet, rengeteg egyedi termék készült el, s bizony a közös horgászatok jó részének fontos momentuma volt, mikor a vízparton egymás készítményeit vizslattuk, azok használatát, elkészítését vitattuk meg a kapástalan időszakokban, vagy a horgászat előtt, illetve az azt követő időszakban. Eközben születtek új ötletek, s volt, aki be is fejezte a horgászatát aznap, s  lázasan sietett a garázsba, műhelybe, ahol azon nyomban nekiállt barkácsolni.

A mai világban nehéz propagálni ezt az egykor szorosan a horgászathoz kötődő tevékenységet, hisz mindent ellep a reklám, a vedd ezt, vedd azt, s mire a kezdő horgász észbe kap, elgondolkodik belevágjon-e e szép hobbi űzésébe, hisz a tömérdek gyártó által felsrófolt árak láttán a bukszája igen csak ellaposodna. Nem kell elkeseredni, s nem feltétlenül kell az olcsó tömegtermékekre (made in china) ráfanyalodni, hisz sok mindent el lehet készíteni házilag, otthon, a hideg téli időszakban, mikor a tavak, folyók befagynak, az idő a lakásba kényszeríti a természetszerető horgászt, aki ha gyakorlatban még nem is horgászik, de fel tud készülni a következő évadra. Itt szeretnék bemutatni egy olyan srácot, aki nem rest újabb, s újabb ötleteken agyalni, s azokat olykor meg is valósítja, s igencsak egyszerűen elkészíthető, ám tartós és hasznos horgászfelszereléseket készít:

Ő Huszár János. Most pedig vágjunk is a téma velejébe:

Mosoni Horgász (Mh): Szia. Egy országosan ismert patinás horgászoldalon ismerkedtünk meg, ahol már feltűnt a barkácsolás iránti szenvedélyed, de kezdjük az elejével! Hol és mikor kerültél először kapcsolatba a horgászattal?

Huszár János (HJ): Már egész kiskoromból van emlékem a horgászatról, amikor is cérnára kötött meghajlított gombostűvel és galambtollal úsztatott kenyérgalacsinnal hajtottam a sneciket, a falu határában folyó csatornában

Mh: Emlékszel-e az első kifogott haladra, ki inspirált arra hogy horgássz?

HJ: Egy A Duna-Tisza csatornában 1989 nyarán egy 10-12 cm-es vörösszárnyú keszeg volt az első zsákmányom, amit egy majdnem másfél kilós compó követett. Akkoriban még volt hal a vizekben.Szerencsére körülöttem sokan szeretnek horgászni, szüleim és én is Tisza parti faluban láttuk meg a napvilágot. Az lett volna a csoda, ha nem szeretem meg a horgászatot

Mh: Hol horgászol, s mik a célhalaid?

HJ: Mostanában már csak nyaranta van alkalmam 1-2 napot vad-vízen tölteni, ezért egy vidéki horgászegyesület taván horgászok szabadidőmben  Pilisen a Gerlye forrás közelében. Halak terén így sok választásom nincs: ponty, amúr, kárász, szerencsésebb napjaimon csuka is.

  

Mh: Melyek a kedvenc helyeid, s melyek a legemlékezetesebb fogásaid?

HJ: Természetesen a jó öreg Tiszában szeretek horgászni, ide kötődik az egyik legemlékezetesebb fogásom is, amikor még kb13 éves koromban fenekezve mind a két horgomon 1-1 alkar méretű törpeharcsa csinált jó nagy ramazurit (mi meg paprikástJ) 

  

Mh: Mikor és hol készítetted el az első házilag barkácsolt felszerelésed, s mi volt ez?

HJ: Gyerekkoromban unokatesómmal készítettünk egy bottartó villát mogyorófa vesszőből, amire egy cipőfűző segítségével volt rákötve egy kindertojásból és rézdrótból készített kapásjelző. 

Mh: Röviden leírnád hogy készíted házilag az úszókat?

Nem is egyszerű átszúrni

HJ: Szükség van parafadugóra, bambusz saslik-nyársra, pillanatragasztóra fúróra, smirglire (finom szemcsés), és néhány féle körömlakkra. (előnyben a házasok :) Mh) A nyársat átszúrjuk a parafadugó közepén hosszában (nem is olyan egyszerű mint gondoljuk) utána a kívánt helyen beragasztózzuk a nyársat és egy határozott mozdulattal ráhúzzuk a dugót. Ezután a nyárs egyik felét befogjuk a fúrógép tokmányába, nagyobb fordulatszámon (a nyárs másik végét egyenesben tartva) a smirgli segítségével a kívánt alakúra „esztergáljuk” a parafadugót. Már csak festeni és színtelen lakkal vízállóvá kell tenni az úszónkat. 1 vagy 2 szelepgumi segítségével lehet a zsinórra rögzíteni. A lakkok száradásával együtt kb fél nap az elkészítése érdemesebb egyszerre többet készíteni. Költsége ennek minimális.

A kívánt forma esztergálás után

Színválaszték

A végeredmény

Mh: Amikor a tavalyi év elején megláttam a barkácsolt felszereléseidről készült képeket, én is kedvet kaptam farigcsálni, s sok jó úszót készítettem. Annyival módosítottam az úszókat, hogy én inkább a folyami cseppúszók formáját választottam, s két ponton rögzített példányokkal kísérleteztem. Az átszúrást én helyettesítettem az átfúrással, majd pillanatragasztó segítségével rögzítettem az úszó szárát a testhez, ezt követve a száradás után jött az esztergálás. Az úszótestbe egy "U" alakúra meghajlított drótot szúrtam, s máris kész lett a zsinórvezető gyűrű, az úszó alsó szárát természetesen szelepgumidarabbal láttam el. 

Két ponton rögzíthető folyóra való egyedi úszók

Az újonnan készült úszók mellett sikerült több törött, hiányos úszómat is felújítanom, s ismét hadrendbe állítanom. Sok folyami hal tesztelte az úszókat, s bevallom, kellemes érzés futott át rajtam, mikor azt láttam, hogy működik a dolog!

Kipofozott úszók

Egykor szebb időket megélt rokkant harcosok újra hadrendben

Innen senki nem gondolná...

Mh: Igen ötletesnek tartottam és megtetszett a borotvahabos flakonból készített úszótartód. Elmondanád hogy készíted el?

HJ: Az üres borotvahabos flakont egy konzervnyitó segítségével óvatosan felnyitottam a belső perem mellett, öblítés és már készen is van az úszótartó. Könnyen nyitható-zárható. Ez a módszer költségmentes. 

....hogy egy borotvahabos flakon

Mh: Láttam, hogy ötletes kapásjelzők is készültek a kezed alatt. Ezekről mesélnél kicsit? Beváltak?

Egyszerű alapanyagokból...

HJ: Nagyon egyszerűen egy műanyag csipeszt a rugó alatt elvágok, majd ráragasztom egy kindertojás tetejére az egyik levágott csipesz szárát pedig a kindertojás aljára. A ragasztást ragasztópisztollyal végzem. Ennek a kapásjelzőnek az előnye, hogy nagyobb szélben súlyokat lehet elhelyezni benne. Éjszakai horgászatnál pedig világító rudat tehetünk bele.  

....kész jelzők :)

Éjjeli üzemben

Mh: Láttam, hogy a késeid is magad készíted el. Mondanál erről néhány szót?

HJ: Nagy vonalakban az elkészítéséről: Egy nagyobb papíron körbe rajzolom a fűrészkorongot- ez adja a keretet. Kettő-három kést szoktam berajzolni, amit ráragasztok a korongra. Flexxel  és  multi-szerszámmal  kivágom őket. Durva és finom köszörűvel kialakítom az élet, a markolatot paracord zsinórral tekerem be. 

Egyedi formák

Mh: Van esetleg még a tarsolyodban valami hasznos ötlet?

HJ: Bicikli küllőből egyszerű hajtogatással kiváló szájbilincset lehet készíteni.

Mh: Mit mondanál azoknak a kedves horgász olvasóknak, akik kacérkodnak a barkácsolással?

HJ:  Nyugodtan belevághatnak, veszítenivaló nincs. Viszont, ha sikerül megalkotni elképzeléseiket az nagy sikerélmény.

Mh: Ha esetleg valakinek kérdése, ötlete, hozzászólása van a fent leírtakkal kapcsolatban, hol tud téged elérni?

HJ: Ezen az email címen: wesco9750@gmail.com

Mh: végezetül üzensz-e valamit az érdeklődőknek?

HJ: Számomra a horgászatban az egyik legnagyobb öröm amikor a saját magam készített eszközöket használhatom és ezek  juttatnak a sikeres halfogáshoz.

Mh: Sok sikert a további barkácsolásokhoz és köszönöm szépen a riportot!

Kelt: 2016. év Fergeteg havának 21.-ik napján